Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-117

CXVII. ORS! kivül fontos. Hivatkozhatom Berlin példájára, I hol az országház építési terveire ismételten pályázat hirdettetett, s maga a terület, melyen az épités szándékoltatott, ismételten módosítás alá jött. Ott, hol műszaki tekintetben, alaposság tekintetében egy fokkal talán nálunk mégis elébb állanak, szükségét látták a fontolgató haladásnak. Én azt hiszem, hogy ennek mi is üdvös eredményeit látnók. Rámutatok csak a vámház építésére, s azt állítom, hogy ha idő engedtetett volna ennek behatóbb meggondolására, bizonyára az nem oly drágán és nem ugy építtetett volna. En ha idegennek megmutatom a város díszes pontjait, tartózkodom attól, hogy elvezessem a vámházhoz, mert szégyenlem azt, hogy egy vámház ily túlságos díszesen építtetett. Azért én mélyebb s behatóbb megfontolást kívánok. Én ezt mindazoknak, kik az általam is osztott azon óhajt pártolják, hogy ezen épület a millenium emlékének tekintessék, figyelmébe ajánlani, noha sokkal dicsőbb emléknek tekinteném, hogy ha akkor egy bölcs kormánynak behatása és befolyása következtében a nép megelégedése emelne keblünkben fényes palotát. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ez is frázis, de az önöké is az. De én nem ezen frázisra, hanem az anyagiakra hivatkozva iparkodtam kitüntetni, hogy ha kívánunk emléket a milleniumra, az minél kevesebb költségbe kerüljön. Mert tudjuk, hogy minél költségesebb egy épület, annál hosszabb időt vesz az igénybe. Ha azt méltóztatnak hinni, hogy egy újabb tervezet alkotása által ismét egy év, vagy még ennél is több koczkáztatnék, én azt hiszem, hogy az ez utón eszközölhető megtakarítások nemcsak financiális, de az épület kivitele tekintetében is megfelelőek lesznek és ezen szempontból kiindulva fogadom el Sztáray Antal gr. határozati javaslatát. (Helyeslés jobbfelöl.) Andrássy Gyula gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha a kormány azon eljárása hibás, hogy ezen tervezetet és költségvetést terjeszti a főrendiház elé elfogadás végett és nem más tervezetet, nem csekélyebb költségvetést: érzem, hogy ezen hibában némileg részes vagyok én is, mint azon bizottságnak tagja, a mely ki volt küldve a ZÁGOS ÜLÉS. 2tl I tervezet megvizsgálására és előkészítésére és a ki nemcsak az átalános, de a kisebb bizottság üléseiben is részt vettem. Ez az oka annak, a miért felszólalok daczára annak, hogy a kérdés maga már az előttem szóltak által eléggé megjavíttatott. Igyekezni fogok tehát a lehető legrövidebben a bizottság álláspontját és azt felderíteni, hogy azon ellenvetések, a melyek itt és másutt felhozattak birnak-e komoly alappal. Mindenekelőtt azonban egy átalános megjegyzést kívánok tenni azon módra nézve, a mely szerint e kérdést itt a ház plenumában gyakorlatilag tárgyalni lehet. Ha valaki a ház mai physiognomiáját nézi, azt gondolná, hogy itt nagy politikai kérdésről van szó, a mely fölött a pártok mérkőzni készülnek. De ez nem ugy van. A tárgy, a mely a szőnyegen van, nem egyéb, mint egy ház terve, és az ezen tervből folyó költségvetés. Hogy a terv, annak részletei, stylus és költségvetés nem függ a kormány akaratától, sem egy pártnak önkényétől, akaratától, hanem foly egyenesen a tervből és hogy ezt a parlament teljes ülésében tárgyalni, szavazás utján eldönteni nem lehet, ez annyira elismert igazság, hogy épen ennek következtében nem tudok példát, hogy parlamentben ily kérdések más módon döntettek volna el, mint melyet leszek bátor említeni. Az eljárás t. i. ez: a kormány, vagy egy bizottság szokott megbízatni, hirdet pályázatot, ítél benne és a javaslat a törvényhozás elé terjesztetik, mely azt rendszerint el szokta fogadni. Itt ugyanaz történt. Az országgyűlés elhatározta egy parlamenti ház építését, a kormány rázatott meg a kivitellel, az bizottságot nevezett ki, melyben részt vettek a főváros leghivatottabb közegei, a képzőművészeti társaság képviselői, az alsó és felsőház kiküldöttei, szakértők, a két ház elnöksége és a kormány. így állapíttatott meg a terv. Ezek után, felfogásom szerint, nem lehet e ház feladata, ma a stylus részletei felett Ítélni, és szavazás utján határozni, hanem csak úgy fog gyakorlatilag eljárhatni, ha csupán az előterjesztésre vonatkozó elvi kérdésekre szorítkozik. Ezt az eljárást talá-