Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-117

312 GXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. gást, mely csak nálunk kisért és visszhangzik még, rég eloszlatta és kimutatta, hogy a gót ízlés épen alapszervezete és constructiójánál fogva, mely az egész alkotás súlyát és rend szerét egyes támpontokra helyezi, s az oldalfalazatot feloszlatva organieusan tagozza, csak is nagyobb terem- és csarnokszerű alkotásra alkalmas. De épen ezért támrendszere mellett falai felosztásáná! fogva egyszersmind a legvilágosabb, legderültebb, legkimértebb alkotás, melynek sűrű, tág és magas ablakzatánál fogva túl erős világítását az üvegfestészet által kellett megtörül. S ámbár magasba törő eszményi fensége a legalkalmasabbá s legméltóbbá tette ;;zt az egyházi s vallásos épületek emelésére. De másrészt ismeretes, az újabb franczia és német mű- és műveltségtörténeti vizsgálatok nyomán, hogy a gót-épitészet e neme a feudaíismus elleni visszahatásnak köszöni egyik lendületét, midőn a városok polgári szabadságaik s alkotmányuk kivívásával utalva lőnek közgyülekezési, tanácskozási, választási termek és csarnokok alkotására, melyekben összegyülekezhessenek, s ezeket mindenütt ez ízlésben épiték; s igy keletkeztek számos városházaik, tanácstermeik, a czéhek, gildek, egyetemek, hallei csarnokai. Mint Guizot a polgárosodás történeteben mondja, hogy valamint a székesegyház körül s a monostor aljában emelkedő város annak műhelyeiből és műtermeiből vette át magasabb iparát és művészetét, ugy vette át elöljárói, főnökei, tanácsa szabadválasztását és hasonlón a monostor temploma hajója és csarnokai szolgáltak gyülekezési termeik mintáiul. És valóban ily egyszerű gyüléstermekre és csarnokokra alkalmasabbat nem is lehet gondolni, hasonló gót-csarnok építészetnél. De ez, hogy a gót-épitészet alkalmas ily gyüléstermek és csarnokok számára, méltóságos főrendek, még csak a fél igazság. Mert más kérdés az, vájjon hogy alkalmas-e oly gyakorlati, kényelmi vagy hasznossági czélokra, minőket ma egy ily országház követel, mely három nagy és néhány kisebb terem és csarnokszerű folyosók, tehát árkád-oszlop ívsorok mellett még számos egyszerű szobasort és lakhelyiséget több emeleten elhelyezve kénytelen magában foglalni. Ez esetben a szigorú rendszere-: gótszervezet, mely nem tűri a merev faltereket s az apró lakhelyiségeket, következetesen át nem vihető. Azért alkalmazkodva a tényleges feladathoz nyilván az előttünk álló terv is, a gót stylt inkább módosításban és külső decorativus motívumaiban használja fel, mintsem szigorún merev rendszere alapszervezetében. Ennélfogva tehát elenyészhet egyrészt mindazo x nehézség, mely a gót stylnek hason alkotásra alkalmazott szigorú rendszerességével járó kényelmetlenségei ellen támasztható. Másrészt pedig marad elengendő faltér is, akár a szobrászati, akár festészeti dísz számára, mely hivatva van egy ily nemzeti műemléken multunk nagy eseményeit és alakjait előállítani s megörökíteni. Ily esetben azután épen ugy jogosult lehet a gót stylnek minden módosulása, kezdve a romántól, az átmeneti a transennál ízlés, tudniillik a románból a gótba a félkör ívből a csúcu'vbe kifejlődésén át egész a késő gótig, miután mindezen középkori ízléseknek a szigorú gót csupán legmagasabb fejlődése, melyek azért hasonlón nem viszik át szigorún annak alapszervezetét, az által alkalmasabb alakítást és faltereket engedve. Sőt e tekintetben a román ízlés csak ugy alkalmas lehetne, a mennyire ebbeu is a csarnok-épitészet az oszlop s ívárkádok egész sora félkör vagy átmeneti csúcsívvel hasonlón alkalmazható és tágabb falterei a faragváuyi ornamentationak és szobrászati díszitmények még tágabb tért engednek. Ezzel még azon állítás is igazolható vagy csak rectifikálhatő, melyet a törvényjavaslat indokolása kiemel, hogy tekintettel hazánk történeti múltjára s ősi alkotmányának fejlődésére is véli alkalmazandónak a középkori ízlést; még inkább megfelel azonban ennek a román, mintsem a gót műkorszak, mert az a X. században nálunk a XHI-dik végéig, tehát az Árpádok alatt és még az arany bulla korában is dívott, nemcsak, hanem a legszebb építészeti akkori emlékeinket alkotta, melyekben már saját kiváló nemzeti iskola árnyalata és gyakorlata is mutatkozott. E tervezetnek tehát mindenesetre egyik előnye lehet, hogy az emiitett gyakorlati kellé-