Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-114
CXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 299 séges, hogy külöD, arra berendezett fegyházakban hajtassák végre. Azonban a törvénykönyv behozatala után már rövid idő alatt szükségesnek mutatkozott gon doskodni új fegyházról, mert az első esztendőben 400, 1882-ben pedig 900-zal íöbb elitéit nem fegyházban, hanem börtönben állotta ki büntetését, a mi a törvénykönyvnek és bünte tésnek ezéljával annyival inkább ellenkezik, mivel a fegyházi elbánás — mint mondám — súlyosabb, szigorúbb és igy az illetők meg nem érdemelt enyhítésben részesültek. Miután a tapasztalás azt mutatja, hogy ez nem transitorius jelenség, hogy a múlt esztendőben azoknak a száma még fokozódott, előáll annak szüksége, hogy egy új fegyházról gondoskodjunk, és pedig azon vidéken, a hol leginkább mutatkozik annak szüksége t. i. a dunántúli megyékben. Megvizsgáltatván tehát több, arra alkalmasnak látszó épületeket, legalkalmasabbnak mutatkozott a Sopron városa szomszédságában fennálló az előtti ezukorgyár; mert annak külső falait egészen meglehet hagyni és a belső elrendezésre is igen alkalmas, a melléképületeket pedig igazgatói, őrházi és műhelyi helyiségekre csekély költséggel át lehet alakítani. A második szükség mutatkozott a többi fegyházakban, a hol t. i. a magán elzárást alig lehet a törvény értelmében végrehajtani a helyiségek szűke miatt, és ennélfogva több fegyházban műtermeket, munkahelyeket kell építeni, hogy ez által magában a főépületben elegendő tért nyerjünk. Váczott különösen magán zárkákról kellett gondoskodni, mert ott vannak azok, a kik rövidebb időre Ítéltettek, s a kiken a magán elzárás végrehajtása ennélfogva nagy jelentőséggel bir. Azon felül az államfogház szüksége is mindinkább bebizonyult. Váczott eddig magánházat bírtunk 500 és egy néhány frt évi bérért; ez épület azonban mind a helyiségekre, mind a berendezésre nézve alig felelt meg a czélnak. Előbb csak a sajtóvétségek miatt elitéltek jutottak az államfogházba; az új büntető törvénykönyv szerint mindenki, a ki politikai bűntett j vagy vétség miatt Ítéltetik el, és igy tágasabb, biztosabb, a czélnak megfelelőbb épületre van szükségünk, Erre bátorkodtam a törvényjavaslatban felhatalmazást kérni. Második kérdésül már az merül fel; honnan fedezzük a költségeket ? A büntető törvénykönyv a pénzbüntetéseket javitó intézetekre s az elbocsátott rabok segélyezésére forditandóknak rendelte. Javitó intézet fennáll jelenleg Aszódon, készülőben van Kolozsvárott. A rabok, kik elbocsáttatnak, részint rabsegélyző egyletek által Budapesten, Nagy-Váradon, a melyeknek a pénzbüntetésekből 30 u /»-ot szoktunk adni, segélyeztetnek, részint kir. ügyészségek, járásbíróságok által, melyeknek bizonyos határig meg van adva a mód, hogy utijegygyeí. ruházattal és pénzzel is lássák el azon rabokat, kik elbocsáttatnak, természetesen a kellő korlátok között. Azon kivül megvannak a raboknak munkakeresményeikből fennmaradó jutalmaik, melyek a fegyintézetekben magukban is körülbelől 30,000 frtot tesznek. Igy tehát azon czélok, melyeket a büntető törvénykönyv 27. §-a kitűzött, elérettek, és pedig a nélkül, hogy azt az alapot, mely a büntetési pénzekből alakúi, kimerítették vagy kimeríthették volna; mert a mit senki előre nem láthatott, ez az alap anynyira gyarapodott, hogy a múlt esztendőben augusztus végével már 600,000 forintnál nagyobb volt, és átalában véve átlag évenként 280,000 írttal szaporodik, ugy hogy már most, miután augusztustól deczemberig 160,000 frt folyt be, a 800,000 frtot meghaladja. Minthogy tehát a büntető törvénykönyvnek egyik főczélja az, hogy a büntetések annak a szellemében hajtassanak végre, igazságosnak és czélszerűnek találtam, hogy azon alapból, mely a czélnak ugy is megfelel és elégséges fog maradni azontúl is, — mert hiszen annak kamatai 30,000 frtot tesznek ki — építtessenek azok a szükséges helyiségek, alakíttassák át a :-opronmegyei épület, építtessenek műtermek Illaván, Szamosújvárott, s igy lehetségessé tétessék a büntető törvénykönyv által contemplált rendszernek fokozatos de czélszerű létesítésé. | Miután én azt hiszem, hogy az igazságnak 38*
