Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-113

29 2 CX1II. ORSZÁGOS ÜLÉS, közönség választása útján töltik be állásaikat. Az iparosok az önrendelkezést mind kívánják, mind érzik annak szükségét. Én nem hallottam kérelmet, nem láttam kérvényt az iparosok részéről, melyben az mondatnék, mentsetek meg minket az iparos testületektől; ellenkezőleg mindazt kérik, szervezzétek a testületeket, mert azok ránk nézve életszükség, mert csak azok által tudjuk magunknak a szellemi és gyakorlati képesítést megszerezni, azt fejleszteni, azok által vagyunk képesek magunknak megszerezni, mely a magyar ipar fejlesztésére szükséges. És ezzel szemben mindig azt halljuk a kormány részéről, hogy minek alakuljanak oly testületek, melyek nem akarnak alakulni, hiszen ha alakulni nem akarnak, akkor nincs meg bennük a testületi szellem. Ez ellenében én azt vagyok bátor mondani, hogy ha nem léteznék is valóban ez a testületi szellem, a testületek szervezése által kellene azt ébreszteni, gyámolítani és emelni. E czélból tartom én szükségesnek e testületek alakulásának lehető megkönnyítését s ezen indokoknál fogva ajánlom a méltóságos főren deknek indítványomat. (Helyeslés jobhfeWl.) Széchenyi Pál gróf földmívelés-, ipar. és kereskedelemügyi minister: Csak pár szót vagyok még bátor mondani azért, hogy elutasítsam magamtól azon vádat, mintha oly nagy különbség volna az előttem szólott méltóságos főrendi tag közt és köztem épen az iparosok érdekének pártolása tekintetében. Maga előttem szóló hivatkozott arra, hogy az iparosok saját erejűkből alakulhassanak s ennyire és annyira fejleszthessék ügyeiket. Hát mivel álljuk mi annak az útját, hogy teljesüljön azon átalános óhaj, hogy az iparostestületek megalakuljanak? Nem alakulhatnak meg mindenütt ezen törvény szellemében. Hiszen mi sem áll utjokban, hogy megalakuljanak, a hol meg van az óhaj. Ha igaz, hogy mindenütt óhajtják, meg fognak alakulni,csak az a kérdés,hogy a hol nem óhajtják, mi a teendő? mert azt hiszem rájuk erőszakolni ezt nem lehet. Azt mondta t. előttem szóló, hogy talán nem akarjuk minden körülmény közt a testületek megalakulását. Igenis, ugy van, minden körülmény közt nem akarjuk, mert ott, a hol a kisebbség rá erőszakolja a többségre az alakulást, ott nem várható a hatóságok működéséről és a közbenjáró iparosoktól az, hogy megfeleljenek a várakozásnak s annál kevésbbé várható, hogy a hatóságok teendőivel felruházható ipartestületek megfeleljenek annak, minek végrehajtása reájuk lenne bizva. Itt, miután hatósági eljárásról, a rendnek helyes iránynak fentartásáről van szó, akarata ellenére rá erőszakolt testületre csakugyan nem lehet rábízni oly vitális ügyeket, milyenek a tanonczoktatás, a tanoncz és segédszerződtetés, s átalában az iparosok leglényegesebb ügyeit. S egyenesen nagy hiba lenne, ha ezen ügyek oly megbizhatlan testületre lennének bizva, mely a kisebbség eröszakolása következtében létesült s ha mi ezt az iparosok érdekében nem akarjuk, akkor csakugyan nem illethet bennünket azon vád, hogy mi ezen vitális ügyeket támogatni nem akarjuk, mert mi ellenkezőleg oda törekszünk, hogy minél biztosabb kezekbe legyen adva ezen ügyek vezetése és végrehajtása. Ezért tartom én szükségesnek, hogy ezen törvényjavaslat ugy a mint van elfogadtassák, s kérem is a méltóságos főrendeket, hogy azt ugy a mint van, elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés bal/elől.) Elnök: A vitát bezárom. Következik a szavazás. Névszerinti szavazás kéretvén, fel fognak olvastatni az aláírók nevei. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa, Egii hang: Ugy is ki lehetett volna tudni á többséget /) Zichy Nándor gróf: Én nem tudom, minő jelenségből lehet azt származtatni, hogy egész biztossággal lehetett volna a többséget megtudni. Elnök: Megszámlálás által. Zichy Nándor gróf: Én azt hiszem, hogy a házszabályok szerint ha tizen kivannak névszerinti szavazást, azt minden mellékes megjegyzés nélkül el kell rendelni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Méltóztassék megengedni, nekem ki a tanácskozás vezetésére vagyok hivatva, jogom volt azt mondani, hogy kevesebb fáradtsággal is ki lehetett volna tudni a többséget névszerinti szavazás nélkül is; azonban név-