Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-112

CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 281 történni, de könnyen lehet részrehajló és egyenlő viszonyok közt megadhatja az egyiknek és megtagadhatja s másiktól. Én tehát ezek alapján, habár talán nem kellene épen ezen helyről az ellen szólnom, a mi a kormány kezébe nagy halaimat ad, de mert a hol lehet, jobban szeretem a viszonyokat a törvényben szabályozni, ajánlom az eredeti szerkezetet elfogadásra. (Iíelyeslés) Elnök: Minthogy az indítvány pártolva lett, az indítványt szavazásra kell tűzni; mielőtt azonban az megtörténnék, méltóztassanak azt meghallgatni. Mailáth György jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Méltóztassanak tehát azok, a kik a módositványt elfogadják, felállani, s mindaddig állva maradni, míg megszámláltatnak. {Megtörténik.) Már most méltóztassanak azok felállani s állva maradni, kik nem fogadják el. {Megtörténik.) A javaslat mellett szavazott 23, a javaslat ellen szavazott 26, ennélfogva az nem fogadtatott el, s igy marad az eredeti szerkezet. Rudnyánszky József báró jegyző' {olvassa a 6'—9. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa, a 10. §-£). Méltóságos főrendek! Itt a bizottságnak azon észrevétele, illetőleg módosítása van, mely szerint az utolsó bekezdésében »felhatalmaztatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister* után a »hogy« szó szabatosság kedvéért beigtattassék. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a módosítás, ha nincs észrevétel, elfogadlatik. Rudnyánszky József báró jegyző {olvassa a 11—-12. §§-at

7 melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 13. §-t). E szakasznál következő módosítása van a bizottságnak: b) a 13. §. első sorából a >szálloda« kitétel, mint felesleges, kihagyassék. Indokoltatik ez azzal, hogy a 10. §-ban szintén csak »fogadó* kitétel használtatik, s abban beníoglaltatik a > szálloda c kitétel is. {Helyeslés.) Elnök: E szerint a 13. §. a bizottság módosításával elfogadtatik. Rudnyánszky József báró jegyző {olFŐRENDI NAPLÓ 1881—84. II. KÖTET. vasm a 14—24, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 25. §-t). Méltóságos főrendek! A bízottság a 25. §-ba — figyelemmel az 1872. évi VIII. t.-cz. 8. §-ában foglaltakra — a félreértések kikerülése czéljából >bélhur- ésbéltisztitó-telepekíután »czukorgyárak«, >csontzúzók< után >dögnyúzó helyek< beigtattassanak, s a >vér-!úgfőzőkc helyett >vér- és lúgfőzök« kitétel használtassák. Ennélfogva, hogy értelemzavar ne történjék, kéri a bizottság ezen szavak beígtatását. {Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ezen módosításokat elfogadui? (Elfogadjuk!) Tehát a szakasz ezen módosítások szerint fog felvétetni. Sndnyénszky József báró jegyző {olvassa a 26—33. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 34. §-t). Zichy Nándor gróf: Nekem ezen szakasz ellen az az észrevételem van, hogy itt az mondatik: >megtiUhatő<. Ez permissiv kifejezés, s ha nem akarunk kegyeket osztogatni, a mint az ily szöveg a belügy minis ter ur ő exeelientiája észrevétele szerint is arra inviálni látszik, ezen kifejezés meg nem maradhat, a minthogy az nem is lehet más, mint tollhiba. Itt a helyes kifejezés csak az, hogy »megtiltandó< és ha a dolog igy áll, akkor kérem a tollhibának ily módon kiigazítását. Széchényi Pál gróf, földniíyelés-, iparos kereskedelmi minisíer: Én azt hiszem, hogy a > megtiltandó c szót alig lehet itt használni, mert van számtalan eset, hol épen gyárak vannak a templomok mellett, dolgoznak is, s az isteni tiszteletet még sem zavarják, ennélfogva helytelen volna imperaiive kimondani, hogy >megtiltandó*. Ott, a hol panasz fordul elő, hogy az isteni tisztelet zavartatik, ott természetesen meg lesz tiltva a munka. Azt hiszem, hogy a permissiv kimondás untig elég, hogy ily zavarás ne következhessek be, s hogy azok az épületek mégis megfelelhessenek azon czélnak, melyre épültek, s viszont a permissiv rendelkezés elég arra is, hogy a hol zavar történik, ott a betiltás bekövetkezhessek. {Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Nekem is van egy kis logikám és a magyar nyelvet én is értem 36