Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-111
CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 263 melyre a méltóságos főrendek figyelmét fel akarom hivni, ez az élesztőgyárakra vonatkozik. Ezekre ugyanis nemcsak a szeszfok után járó 11 krnyi adótétel alkalmaztatik, banem ehhez még 30%-nyi pótlék is. E gyárak ugyanis eddig többnyire az egész termény után szeszóra szerint fizették az adót; ha most csupán 75°/o-os átlag után fizetnék és még visszatérítési pótlékban is részesülnének: ez nem indokolható kedvezmény volna; sem az igazsággal, sem az arányossággal nem egyeznék meg az, hogy mig a többi gyárak adója a termény után 30"/o kai felemeltetik, ezeknek adója leszállittassék. Az adóteher viselésének helyes megosztása szempontjából szükséges, hogy 30°/o-nyi adópótlékkal megrovassanak. Természetes következménye ennek, hogy a vámtarifa 329. tételében a sajtolt élesztőre eső behozatali vám métermázsánként 10 frtról 20 frtra emeltessék, mert csak ezen úton lesz elérhető, hogy a belfölői sajtolt élesztő-gyárak adóemelése az idegen élesztőre is alkalmazást nyerjen. Ezekben kívántam röviden előadni a javaslat czélját, s annak főbb intézkedéseit. Minthogy e javaslat keresztülvitele pénzügyi szempontból nagyfontosságú kérdés, mert 3—4 milliónyi jövedelmet hoz államháztartásunkban, melyet minden más forrásból nagyobb megterheltetéssel lehetne bevenni, minthogy közgazdasági szempontból a lehetőségig minden érdek ki van elégítve, minthogy e javaslat a régi rendszernél sokkal helyesebb, arányosabb alapokra van fektetve; s végre minthogy compromissum eredménye, annak elfogadását ajánlom. (Élénk helyeslés.) Elnök: A képviselőház jegyzője kivan üzenetet átadni. Fenyvessy Ferencz, a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporítása, a létezők átalakítása és államfogház építéséről, a Svájczczal 1884. évi január hó 8-án, Bernben a szegényjog kölcsönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről, a Fiume város területén emelendő építmények rendkívüli adómentességéről , a budapesti nagy-körút létesítésére 1.710,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871: XLH. törvényczikk némely intézkedésének módosításáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő építmények adómentességéről szóló törvényjavaslatokat, az azokra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt, alkotmányos tárgyalás és sz-ives hozzájárulás végett tisztelettel átnyújtani. (Helyeslés.) Rudnyánszky József báró és Nyáry Jenő báró jegyzők (felváltva olvassák a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök : A törvényjavaslatok felolvasottaknak tekintetvén, ki fognak nyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és véleményezés végett a hármas állandó bizottsághoz utasíttatnak. Most folytatjuk'a tanácskozást. Keglevich István gróf: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! Habár helyesnek tartom is a hármas bizottság jelentésében kifejtett azon nézetet, hogy a jelen törvény az előbbi szeszadó-rendszerrel szemben mindenesetre lényeges javulást és haladást involvál, még sem osztozhatom azon vérmes reményekben, melyeket a jelentés ahhoz fűz, a mennyiben azt várja tőle, hogy a gazdasági szeszfőzésnek, melynek fontosságáról az előttem szóló méltóságos báró is részletesen és igen helyesen nyilatkozott, nagymérvű felvirágoztatása, s ezen kérdés nehézségeinek megoldása ez úton elérhető lesz. A kérdés mai stádiumában, azt hiszem, meddő küzdelem lenne a törvényjavaslaton változtatásokat indítványozni, azért nem is szándékozom azt tenni, de nem mellőzhetem, hogy annak némely pontjára, valamint némely elvre nézve, a melyet abban lefektetve látok, egy pár megjegyzést ne tegyek, a törvényjavaslatnak egyik szakaszára nézve pedig leszek bátor annak idején egy módositványt javaslatba hozni. Az egyik pont, melyben eltérek az előttem szóló méltóságos báró ur nézetétől, az, hogy én is elvárom ugyan azt az eredményt a törvényjavaslattól, hogy az állam jövedelme nagyobbodni fog, de a másik irányban azon nagy hatást, melyet a bizottsági jelentés attól remél, tudniillik a mezőgazdasági szeszfőzés
