Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-97

200 XCVI1. ORSZÁGOS ŰLÉ3. az ország érdekében cselekedett eddig is és ezen cscdekvény elismerése, a jövő választásoknál, mint é hiszi és reményli, reá nézve kedvező eredményben fog nyilatkozni. De a meddig én ily nyilatkozatot, cselekvényt nem találok, teljesen igazolt azon feltevés, hogy ha befolyás gyakoroltatik oly mértékben, mely iránt aggodalom már is több helyütt nyilvánult — hisz nem méltóztatott arra reflectálni és ama bizonyos pyramist, melynek létesülését a választásokra vald befolyásnál ezen körökben felemlítettek, azt hiszem, tagadásba hozni nem fogja. És ezzel bevégzem nyilatkozatomat, mert igenis nem kiváuok a kormányzatra, vonatkozólag méltóan felhozhatókra most e perczben újból reflectálni. Megtörtént ez más oldalról és ezekkel szemben reméltem, hittem, hogy a kormány részéről egy tágabb körben nyilatkozó, nem mondom, programmszerű, de mindenesetre az irányokra nézve mindnyájunk által megismerhető nyilatkozatot fogunk tőle hallani. De ezt hiába várjuk. Meglehet, hogy a kényszerűség, melynek cselekményeit mi már annyiszor megsirattuk s melynek épen következményeitől félve, hogy azon kormány, mely előrelátása által nem tudja megelőzni a bajokat, azután, mikor a bajok máris elérték azon fokot, hogy máskép, mint a kormánynak és az államnak nagy megfeszítésével sikerülhet azokból megint kivánszoroghatni. És épen ezért részemről a kormány működésében nem találván azon megnyugvást, melyet kívánok, részemről csatlakozom azokhoz, melyeket Zichy Nándor gróf tisztelt barátom felhozott volt és azon indokolással azon szempontból igenis megszavazom a költségvetést átalánosságban. {Helyeslés.) Elnök: Ministerelnök ur bizonyosan meg fog felelni azokra, melyeket a most felszólalt méltóságos báró ur felhozott, de én kénytelen és köteles vagyok nyilvánítani, hogy ministerelnök ur ő nagyméltóságának tegnapi felszólalásában semmit sem találtam, a mi a parlamentaris illemmel összeegyeztethető nem lenne; mig az ö tegnapi nyilatkozatának épen most esetleg rágalommá nyilvánítása legalább is olyan, mely ezen ház discussióiban nem szokásos. {Élénk helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Röviden kívántam a dologhoz szólani, — Ha kissé hosszabb leszek, oka az, mert kénytelen vagyok némileg az előttem szólott igen tisztelt báró ur támadásaira is felelni. Nem fogok a támadásra iámadással válaszolni, sőt sokkal inkább törekvésein oda helyezem, hogy a menynyire lehető volna, őt magát is meggyőzzem arról, mennyire igazságtalanul járt el mai beszédében. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy akkor, midőn rólam minduntalan azt hangoztatják, hogy én megölöm az alkotmányosságot, nem lehet tőlem sem megtagadni a jogot, hogy aggályt fejezzek ki az iránt, hogy valakinek kezében az alkotmányosság biztosan lesz letéve, hacsak abból a nézetből nem indul ki ő méltósága, hogy a ki egyszer ezen a padon ül, az >vogelfiei<, az ellen minden szabad, de annak még nézetet sem szabad mondania. {Helyeslés.) És bocsásson meg nekem ő méltósága, én nem akarom alkotmányos érzületét kétségbe vonni — de alkotmányos felfogásának helytelenségeié reá kell mutatnom akkor, mikor ő egy törvényhozó testületben tett nyilatkozattal szemben a büntető codex szakaszaira hivatkozik. {Élénk helyeslés.) Ezt alkotmányos testületben, alkotmányos érzületű ember még sohasem mondta, mióta parlament van. {Élénk helyeslés.) És vájjon, hát nem gyanúsítás az, a mit tegnap is hallottam, ma is, — ha már gyanúsításról beszélünk, — hogy a kormánynak kilencz év alatt sohasem a közjó lebegett szeme elölt, hanem az a czél, hogy helyén maradhasson. Ezt tehát szabad mondani, ez nemesik a büntető codex alá, még a méltó ságos báró ur nézete szerint sem. Szerintem különben semmi, a mi a törvényhozó testület kebelében mondatik nem esik ez alá, mert a mi a törvényhozó testület kebelében mondatik, annak természeteién rejlik, hogy azzal szemben a büntető codexre hivatkozni nem lehet. {Élénk helyeslés.) De az iránt is panaszkodott ő méltósága, hogy azzal vádoltattak a kormány részéről az azon oldalról felszólalók — mint ő monda, ta-