Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-97

196 XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. engedni, hogy én nem a kormányzatnak egész körvonalaiban való megtámadására irányzóm nyilatkozatomat, hanem szorítkozom azokra, a miket a pénzügyminister ur az ellenvetések ellenében, melyek ezen padokról tétettek, fel­hozott. Nevezetesen a tisztelt pénzügyminister ur azt. vélte kimagyarázhatni a jelenlegi pénz­ügyi helyzetből és különösen azon kimutatás­ból, mely a törvényjavaslat alapját képezi, hogy a mi pénzügyi viszonyaink oly kedve­zőek és oly rózsásak, hogy ezek iránt kétely alappal nem bir és nevezetesen reá mutatni iparkodott arra, hogy a mi pénzügyi helyze­tünk tetemesen javull, különösen azért, mert az utóbbi évek eredményei azon reményre szol­gáltatnak okot, hogy a deficit legalább a ren­des kiadások rovataiban már közel jövőben teljes valószínűséggel elenyésztethető lesz. Én azt hiszem, hogy ezen remények elle­nében senki sem nyilatkozott helyesebb érvekkel mint épen azok, a kik a kormány politikáját és különösen pénzügyi politikáját támogatják. Hiszen reá mutatott a kir. főajtónállő ő nagy­méltósága, hogy ezen század óta a pénzügyi viszonyok a monarchia két felére vonatkozólag csak talán egyszer tüntettek fel több jövedel­met és igen gyakran volt felemlítve a kormány­mányférfiak részéről, hogy a deficit megszünte­tése közel kilátásban van és nem sokára telje­sülni fog, de e remény mindannyiszor meg­hiúsult. És ezen remény meghiúsulásának sok­kal több alapja van nálunk, a hol, mint tud­juk, az állam és a magánosok jövedelmének legnagyobb része a föld terményeire van utalva. Hogy most az utóbbi évek, nevezetesen a két utóbbi év eredménye azt tünteti fel, hogy csakugyan a deficit a rendes kiadásokban ked­vezőbb; ez természetes kifolyása a jobb termé­seknek és részben annak is, hogy talán az utolsó években kevésbbé ártottak az annyiszor ismétlődő vizáradások s ennek következtében, valamint a vagyonosodásnak ez évben való emelkedése folytán a direct adók pontosabban folytak be, de az indirect adók is kedvezőbb eredményt tüntetnek fel. Annak különös elemzésébe nem bocsátko­zom, vájjon azon kiszámítás ellen, melyet Zichy Nándor gróf tett, felhozható-e az, hogy egy része azon jövedelmi többletnek többé-ke­vésbbé a földadó által fedeztetik. De én részemről óvást emelnék az ellen, a mi említtetett a kormány részéről, mintha a főrendek csak annyiban bírnának ez ügy iránt érzékkel, a mennyiben a földadó által fedeztetik a deficit i és a többi adónemek iránt egész közönyösek j volnának. Természetes, hogy a budget-tárgya­| lás alkalmával különböző szempontokból tör­ténnek a nyilatkozatok és hogy ha azok ré­széről, a kik itt nyilatkoztak, a földadóra vo­natkozólag tétettek észrevételek, az által ko­rántsem mondatott az, hogy a többi adók ellenében nincsenek meg a kellő érvelésre a kellő indokaink, vagy pedig erre nézve az államnak megterhel te tése nem kevésbbé súlyos. Méltóztassanak meghinni, hogy igenis érzéké­vel birunk annak, hogy a többi rendes és nem rendes adóknak túlságos felemelése ép ugy sújtja a lakosság nagy részét, mint a földadó­nak emelése a maga következményeiben a leg­nagyobb köröket sújtja, miután a mint előbb jelzem, a földadó-jövedelem főalapját képezi j ö védelmeinknek. Ezen tekinteiböl indulva tehát ki, méltóztassa­nak meghinni, hogy annak kitüntetésére, melyek azok az összegek, melyek a földadó által fedeztet­nek és melyek nem azok. kiterjeszkedni nem fogok, s ezt annál kevésbé teszem, miután azt hiszem, hogy az alig fog megtámadtatni a t. kormányférfiai által, hogy az államnak főjövedelme legnagyobb­részt adóból származik. Ezzel szemben cseké­lyek azok az összegek, melyek más czímen pl. egy gépgyár jövedelmezőbb eredményeiben mu­tatkoznak, mert a postát nem fogadom el, mivel ennek nagyobb jövedelme a nagyobb forgalomnak eredménye, a mi ismét a jobb termésnek, s ez által a gazdasági viszonyok ez idő szerinti emelkedésének következménye; de ennek állandósága tekintetéből a kormány bi­zonyosan garantiát nem vállalhat és igy, a mint már többször reményeink és kilátásaink voltak arra, hogy talán pénzügyi viszonyaink és nevezetesen államháztartásunk egyensúlya javulni fog, ismét igen hamar meghiúsulhat, ha akár a viz árja, akár rósz termés követ­keztében pénzviszonyaink ismét roszabbodnak. S én e tekintetben csodálom, hogy ő

Next

/
Thumbnails
Contents