Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-96
156 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS, Most méltóztassanak meghallgatni az állandó igazoló bizottság jelentését. Rudnyánszky József b. jegyző: Az állandó igazoló bizottság hat rendbeli kérvényt vett tárgyalás alá, úgymint Lobkovitz Rudolf herczeg, Benyovszky Sándor gróf, Buttler Aladár báró, Széchényi Károly és Széchényi Manó grófok, valamint végülRadossevich Gyulabáró kérvényeit. Az elöl nevezett öt kérelmezőnek atyjai meg valának hiva ezen ház tagjainak sorába, ezeknek jogosultsága tehát kétséget sem szenved. A mi pedig Radossevich bárót illeti, ennek fivére a múlt ülések egyikében elismertetett jogosultnak. Ennélfogva az állandó igazoló bizottság tiszteletteljesen kéri az elnök ő nagyméltóságát, hogy nevezett hat főrendi tag részére a királyi meghívó levél kiadatása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni az állandó igazoló bizottság véleményét, (Elfogadjuk!) a nevezett hat főrendi tag igazoltatván, a belügyministerium meg fog kéretni az elnökség által, hogy részökre a királyi meghivó levelet megküldeni méltóztassék. Van szerencsém a méltóságos főrendeket értesíteni, hogy a gyergyő-remetei, kúti, nagy- és kis-czésenyi és nemes-panni, radosnai, kereczkei, rohrbachi, felső-szaloki, turia-remetei, turjavölgyi, egervári, podolini, pozsonyi róm. kath. keresztény polgároktól, valamint abonyhádi egyházalesperesikerületpapságátólamultévideczember hó 11-ki szavazás indokából a főrendiházhoz intézett hála- és bizalmi feliratok érkeztek. Tudomásul vétetik és a feliratok az iratok közé helyeztetnek. Dánielik János prisztinai, Lichtensteiger Ferencz driveszti, Schmotzer Ignácz bácsi czímzetes püspök és Fiáth Ferencz báró veszprémi főispán részint, hivatalos elfoglaltságuk, részint gyengélkedő egészségi állapotuk miatt távolmaradásukat igazolták. Tudomásul vétetik. Napirenden van az 1884. évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa az állandó pénzügyi bizottság jelentését). Elnök : Az átalános tárgyalást megnyitom. Zichy Ferencz gr. .* Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Az ez évi háztartásunkról elénk terjesztett előirányzatban két vezéreszmét találunk, melyeket különösen kiemelni és behatóan megbeszélni szándékozom. Ezen vezéreszmék egyike abban áll, hogy pénzbeli viszonyaink az utolsó években lényegesen javultak; másodika pedig abban, hogy kilátásunk és minden oldalról biztositásunk van, hogy ez évben a rendes kiadások a rendes jövedelmekből fedezetet fognak nyerni, hogy tehát államháztartásunkban az egyensúly helyre lesz állítva, még pedig a nyert felvilágosítások szerint nemcsak átmenetileg, hanem állandóan. Ezen két eszmét lehetőleg megbeszélni annyival inkább szükségesnek tartom, mert épen ezen két eszmének a leghatályosabb befolyása lesz országunk jövő felvirágzására. Méltóztassanak tehát megbocsátani, ha talán huzamosabb ideig leszek kénytelen a méltóságos urak figyelmét és türelmét igénybe venni. A mi az elsőt, t. i. pénzbeli viszonyaink javulását illeti, nem lehet czélom e tekintetben az előirányzatok egyes tételeihez ragaszkodni és ezeket ugy, a mint egymást követik, felszámlálni. Habár azokban a legnagyobb authenticitas és bizonyosan elég próbaerő is rejlik, én más kutforráshoz folyamodom, melynek tételei épen oly fidei dignitással és authenticitással fognak birni, mint magának az előirányzatnak tételei. Értem a zárszámadási bizottság utolsó jelentését. Ugyanis a zárszámadási bizottság arra szólította fel az állami számvevőszéket, hogy egy netto-budgetet készítsen és hogy ennek folytán az összehasonlítások mennél könnyebbek és szembe szőkébbek legyenek ezt öt évre terjeszsze ki. Hogy miben áll ez a netto-budget, azt részletesen tárgyalni fogom. A feladat tehát az volt: kimutatni az állam rendes jövedelmeit, a melyekre évenként számithat és a melyeket évenként saját forrásaiból meríthet, a nélkül, hogy állami kölcsönökre, pénzműveletekre, vagy állami vagyon elidegenítésére lenne utalva; természetesen ezen tiszta jövedelmeket ugy tekintvén, hogy ezekből is a beszedési és kezelési költségek el legyenek mellőzve; más oldalról a kiadások közt is hasonlóképen csak azon kiadások vétessenek tekintetbe, melyek évenként rendesen előfordul-
