Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-10

62 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. sulsági egyezmény beczikkelyezéséről - és végre a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. A jelentések ki vannak nyomatva és a méltóságos főrendek közt kiosztva. Elnök: Első vonalban a Szerbiával 1881. évi május 6-án kötött kereskedelmi szerződésről szóló jelentés és törvényjavaslat fog tárgyalás alá vétetni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Méltóztatnak kivánni, hogy az indokolás felolvastassák? (Felolvasottnak veszszük!) Ha felolvasottnak vétetik, kérdem, van-e a méltóságos főrendek közt valaki, a ki a tárgyhoz átalánosságban szólani kivan 1 Zichy Nándor gr.: Én legkevésbbé tartom a méltóságos főrendeket arra hivatottaknak, hogy kereskedelmi szerződések beczikkelyezése körül mellékes szempontokból akadékoskodjanak és még akkor is, ha nagyban és egészben volnának észrevételeim e törvényjavaslatra nézve, s ha ezeket elöadandóknak tartanám, nem oly alakban tenném ezt, hogy ezen törvényjavaslatot tárgyalás alapjául el ne fogadjam. Azonban ezen szerződésben van egy pont, mely kereskedelmi szerződésekben ugy mint ezen szerződésben is kivételesen foglal helyet, mivel az inkább a magán birtokjogi viszonyokat érdekli. Az intézkedés szükségessége és opportunus volta iránt a magam részéről meg vagyok nyugtatva, azonban az általam felemlített elvi fontosságánál fogva indokoltnak tartom, valamint azért is, mivel azt voltakép nem 10 évre kötendő szerződésbe valónak találom. Ez a szerződésnek azon pontja, a melyben a magyar, illetőleg szerb alattvalókra nézve az ingó és ingatlan vagyon szerzése és ezen birtokban való végrendeleti és törvényes öröklése emlittetik. Egyrészt eléggé világosan s praegnansan kifejezve nem látom azon elvet, hogy végrendeleti és végrendelet kivüli öröklés ingatlan vagyonban csak azon ország törvényei szerint értendő, melyben ezen ingatlan vagyon találtatik, másrészről azonban ezen intézkedés természeténél fogva addig állana fenn, mig a törvény másként nem intézkedik. Szóval oly intézkedés ez, mely az ország benső magánjogi intézkedési körébe tartozik. És ennek következtében, ha ezt felemiitettem, csak azért emiitettem fel, hogy annak idejében, midőn a polgári köztörvény utján a birtokjogi viszonyokat újabban fogjuk tárgyalni, akkor a külföldieknek Magyarországban való birtok szerzése és a megszerzett birtokok iránti .miként való rendelkezése a háznak figyelmét magára vonván, e részben a kérdést nyitottnak és az országgyűlés intézkedéseit szabadnak óhajtom tartani, és ezen alkalommal álláspontomra nézve megnyugtató nyilatkozatot kérek, miszerint ezen intézkedés akkorára praejudicálni nem fog, a törvényhozás kezét a szerződés keretén túl megkötve látni semmi esetre sem óhajtanám. Pauler Tivadar igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A kérdés, melyet az imént felszólaló méltóságos gróf tett, nem annyira a kereskedelmi, mint inkább a hagyatéki- és a polgári ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély iránti szerződésekre vonatkozik. A kereskedelmi szerződésekben előfordul ugyan egy intézkedés, mely mintegy kivételt állapit meg azon átalános szabály alól, mely a hagyatékok iránti szerződés első czikkében foglaltatik, s mely igy szól: >A magas szerződő felek mindegyikének alattvalói felhatalmaz tatnak jogaikat a másik szerződő fél bíróságai előtt, ezen utóbbi fél alattvalói ellen is érvényesíteni és védeni. A szerződő felek mindegyikének bíróságai kötelesek őket e tekintetben a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesíteni. < Azon kivétel, mely ezen szerződésben tétetik, a kereskedelmi szerződés azon intézkedésében foglaltatik, hogy t. i. corporatiok, fundatiók és alapítványok kizáratnak az ingatlanok szerzéséből. A mi egyébiránt a méltóságos gróf azon aggodalmát illeti, miszerint ezen intézkedés által jövőre törvényhozásunk intézkedési joga megszorittatnék a külföldiekre nézve, nem akarok azon kérdés tárgyalásába bocsátkozni, hogy mennyiben lehet Európa jelenlegi közlekedési, kereskedelmi és forgalmi viszonyai között a külföldieknek birtokszerzését valamely ország-