Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-9
IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 ben az intézkedés, azt tartom, a naplóhitelesitö bizottság feladatához tartozik, mert az nem csak azt vizsgálja, vájjon hiven adatnak-e vissza a tárgyalások, hanem hozzája tartozik azon kérdés is, hogy mikor nyomatik ki és jelenik meg a napló, és e két kérdés oly szoros kapcsolatban van egymással, hogy azokat elválasztani alig lehet. Ezen kérdés tehát, nézetem szerint, a naplóhitelesitö bizottsághoz volna utasítandó. [Helyeslés.) Elnök : Nincs a méltóságos főrendek közül, a ki szót kivan emelni ? (Szünet után.) A kérdés igen egyszerű. A gazdasági bizottság a megkötendő szerződés iránt tett jelentést és annak feltételeit sorolta elő. Ezen feltételek közt foglaltatik, kétségkívül mint legfontosabb az, hogy a háromszáz példány helyett ezentúl négyszáz példány nyomassék, és hogy ennek megfelelőleg valamivel magasabb ár adassék, valamint hogy a sürü panaszok folytán, melyek a laponkint való szétküldés következtében emeltettek, a napló ne egyes lapokban, hanem mint előbb, füzetenként osztassák szét. Én nem annyira ezen laponkint vagy füzetenkint való szétosztás kérdésére, mint inkább azon kérdésre nézve, melyet ő excellentiája Hont megye főispánja emiitett, igenis helyén látom, hogy azt akár a naplóhitelesitö bizottság, akár egy ad hoc kiküldendő bizottság vegye tanácskozás alá, mert kétségkívül sokkal későbben kapjuk meg a hiteles naplót, mint másutt; pl. a bécsi R.eichsrath tudósításai harmad-negyed napra pontosan megérkeznek. A kérdés tehát most az, hogy a méltóságos főrendek a naplóhitelesitö bizottságot, mint a melynek körébe a kérdés vág, vagy a gazdasági bizottságot kivánja-e a kérdés tárgyalásával megbízni? (Felkiáltások: A naplóhitelesitö bizottságot!) Tehát a naplóhitelesitö bizottság fog megbízatni, hogy vegye a dolgot fontolóra, hallgassa meg természetesen a gyorsirodai személyzetet és a szerkesztőt is, és ezeknek meghallgatása után adjon véleményt a háznak az iránt, hogyan lehetne ezen kétségen túl égető bajon segíteni. (Helyeslés.) Cziráky János gróf: Azon kérdést, hogy a napló laponkint, vagy pedig füzetekben jelenjék-e meg, az előbbi kérdéssel együtt tárgyalná a bizottság? Elnök: Azt tartom, a két kérdést össze lehetne kötni és a bizottság mind a kettőről tanácskozhatnék. (Helyeslés.) Kemény Gábor b. kereskedelmi minister: Nagyméltóságú elnök úr ! Méltóságos főrendek! Ha méltóztatnának megengedni, bátor volnék a főtárnokmester ő nagyméltóságának hozzám intézett interpellátiój marhavész kérdését illetőleg válaszolni. Mindenekelőtt felfogom olvasni magának az interpellátiónak a szövegét. Elnök: A jegyző úr lesz szives felolvasni. Ifj. Mailáth György jegyző (olvassa az interpellátiót). Kemény Gábor b. kereskedelmi minister: Mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy azon kellemes helyzetben voltam már mindjárt másnap, hogy méltóztatott ő excellentiája interpellátióját bozzám intézni, hogy az országot a törvény értelmében vészmentesnek jelenthettem ki. Ugyanis erre vonatkozólag az interpellátiő november 30-án intéztetvén hozzám, a vészmentességet ismétlem: a törvény értelmében kijelenthettem rnár deczember 1-én. A mi a vésznek elharapódzását s a vész állapotának egész lefolyását illeti, az európai állategészségügyi congressus megállapodásai folytán, arról minden külön esetben külön részletes jelentés készítendő. Ez még nem készült el és ezzel, mint olyannal nem szolgálhatok. Az adatok jelenleg gyűjtetnek és ha azok együtt lesznek, bátor leszek azon jelentést, melyet a törvény értelmében köteles vagyok egyszersmind minden oly országnak, melylyel szerződési viszonyban vagyunk, megküldeni, a méltóságos főrendeknek is bemutatni. (Helyeslés.) Mielőtt azonban ezt tehetném, talán tudok egy pár oly momentumot a vész megjelenését, lejártát illetőleg, mely némi érdekkel bir, malmost is közölni. (Halljuk!) A múlt nyár folytán már felmerült a marhavész Galiczia egy pár kerületében, — minden kétségen kivül Oroszországból vitetett be, — Galicziában a vész elfojtása nem sikerültInnen igen nagy valószínűség szerint a vágó-