Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-8
VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 49 hogy megyei szerkezetet, mint történeti multunkban gyökerezőt, a legnagyobb óvatossággal és csak annyiban kell megváltoztatni, a mennyiben azt a sürgős szükség mellözhetetlennek mutatja. Ezen elvből indult ki a törvényhozás, mikor a múlt országgyűlésen az erdélyi megyéket másként rendezte és Magyarországon is több ilynemű intézkedéseket szentesitett. Sürgős szükség mutatkozik Torna megyénél, a mely akár terjedelmét, akár a lakosság számát, akár az adók mennyiségéi tekintjük, oly helyzetben van, hogy egy önálló municipium feladatainak a mai kor követelményeihez képest igen nehezen felelhetne meg. A belügy ministeri indokolásban ki van mutatva hogy az 1880. évi kivetés szerint 94 ezer irtot tesz ki a megye összes adója és hogy ennélfogva közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaira minden adóforint után 29 kr. esik. Ezen adatok magukban is bizonyítják, hogy ezen megyének, mint önálló municipiumnak, magának a megyének józanul felfogott érdekével alig egyeztethető össze, s ennélfogva kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak e megyének Abauj megyével egyesítését annyival is inkább elfogadni, minthogy ez által még localis tekintetben is az illető községekre semminemű baj nem háramlik, sőt több oly helység mely igen távol esnék a központtól, Gömör megyéhez csatoltatván, a közszükségnek e tekintetben is elég lesz téve. (Helyeslé s.) Elnök : Ha nincs a ki szót kivan emelni minthogy a halasztási inditvány nem támogattatott, a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapj ául elf o ga dj ák. Következik a részletes tárgyalás. Ifj. Mailáth György jegyző' {szakaszonként olvassa a javaslatot). Elnök: Ha nincs, a ki szót kívánna emelni, méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek azt elfogadják és e felől a képviselőházat értesíteni rendelik. Következik az állandó hármas-bizoítság FŐRENDI NAPL0. 1881—84. I. KÖTET. jelentésének tárgyalása némely törvényhatóságok határának egyes községekés puszták átcsatolása által való kiigazításáról, s ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat iránt. Nyáry Jenő b. jegyző {olvassa a jelentés és a 'ministeri indokolást). Cziráky János gr. : Hogy kellőleg megérthetek legyenek a törvényjavaslatnak egyes pontjai — itt 17 községről van szó — szükséges volna, hogy minden pont. illetőleg minden község megemlítése után az indokolás illető pontja is felolvastassák. (Helyeslés.) Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat szakaszait). ifj. Mailáth György jegyző (olvassa az indokolásnak az egyes szakaszokra vonatkozó részeit). Elnök : Méltóztatnak átalánosságban hozzászólni a törvényjavaslathoz ? Ha senki sem kivan szólni, kijelenthetem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a rész letes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Gyula b. jegyző (pontonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, a kik az irnént felolvasott törvényjavaslatot mind tartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják és e felől a képviselőházat értesíttetni rendelik. Következik a nagykikinda-becskereki helyi érdekű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása. Pongrácz Emil b. jegyző (olvassa az állandó hármas bizottság jelentését és a törvényjavaslatot). Elnök : A czímre nézve van észrevételem. A czím csak a nagykikmda-»becskereki« vasútról szól, mig az indokolásban igen helyesen a nagykikinda-»nagybecskereki< vasút említtetik. Miután több Becskerek van az országban, czélszerü volna a czímben Nagybecskereket irni. (Helyeslés.) Cziráky János gr.: Kétségtelenül, mert Török-Becskerek is van, azért tehát a czím ekként lenne módosítandó: »nagykikinda-nagybecskereki«. 7
