Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-7

36 YÍ1L ORSZÁGOS ÜLÉS. Lipthay Béla b.: O nagyméltósága az elnök úr egy határozatot hozott javaslatba, mely ha eifogadtatik, az ellen természetesen többé felszólalni nem lehet. Ez pedig az, hogy az imént felolvasott törvényjavaslatok a hármas állandó bizottsághoz utaltassanak tárgyalás végett. Nem tudom, méltóztatott azt már mint határozatot kimondani, vagy csak még mint javaslat áll előttünk e kérdés ? Elnök: Csak mint indítványt mondtam. Lipthay Béla b.: Abban az esetben most van ideje, hogy nyilatkozzam erre vonatkozólag. Azt hiszem, hogy talán most különösen a hol első alkalom nyilik arra, hogy törvényjavaslatok bizottságokhoz utasíttatnak,— talán a gyakoría folytán, mely — megengedem — haligatag elfogadás által már is, nem mondom szentesitett, de szokásba jött, hogy törvényjavaslatok nem speciális bizottságokhoz utasíttatnak, melyek különösen a végből szerveztettek, hogy speciális törvényjavaslatokkal foglalkozzanak, hanem egy oly bizottsághoz, a mely eddig legalább irott betűvel nem szentesittetett ugyan, de a gyakorlat által elfogadtatott, t. i. a hármas bizottsághoz. Valószínűleg a hármas bizottság alatt azon tagok bizottsága értetik, a kik kiválólag közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, mert ezen kifejezés hármas bizottság, mint olyan, szabá" lyainkban nem fordul elő. Elnök (közbeszól): Csak felvilágosításul kívánom megjegyezni, hogy ezen hármas bizottság alatt valamennyi állandó bizottság értetik, a melyet az országgyűlés elején a méltóságos főrendiház választott. Van pedig három ilyen állandó bizottság, t. i. a közjogi-, törvénykezési-, pénzügyi- és a közlekedési és kereskedelmi bizottság. Ezekből alakul azután össze a hármas bizottság. Lipthay Béla b.: Igen köszönöm a kegyes felvilágosítást, és annak folytán még inkább azon nézetemet vagyok bátor kifejezni, miszerint a törvényjavaslatoknak ily módon való tárgyalását sem a méltóságos főrendiház tekintélyével, sem az ügy érdekével összeegyeztethetőnek nem tartom. Mert áll ugyan az, hogy a tagok, mint épen ő nagyméltósága említette, a bizottságban nem szervezkedtek és ennek következtében talán indicálva] látszik, hogy a tárgyalásra más bízottságból hivassanak be a tagok, de szerintem ez mindenesetre olyan eljárás, a mely mutatja, hogy a megválasztottak eddig legalább nem tanúsítottak annyi ügybuzgóságot sem, hogy a bizottság megalakulására összejöttek volna; és ez által azon bizalomnak, melyben megválasztatásuk alkalmával részesültek, meg nem feleltek. De másrészt, azt hiszem, áll az is, hogy azon bizottságok megalakításánál különös tekintet volt arra, hogy bizonyos szakértelem is legyen azon bizottságokban képviselve. Ha már most az a kiindulás, hogy szakértelem kívántatik egy törvényjavaslat előzetes tárgyalására, akkor azt hiszem, helytelen azon eljárás, miszerint több bizottság előtt tárgyaltatnak oly törvényjavaslatok, a melyekben meglehet véletlenül nem találtatnak azon szakértő tagok, a kikre szükség lenne a beható tárgyalás szempontjából. Meglehet, nem szólaltam volna fel, ha nem ez lenne az első alkalom, midőn ilyen utalás eszközöltetik; de tudom, hogy a hallgatag beleegyezés némelykor gyakorlatnak fogadtatik el és különösen akkor, mikor egy ülésszak kezdetén első alkalommal inditványoztatik ezen eljárás. Ennem kívánom, nem fogom most kifejteni indokaimat, kivévén, ha netalán megtámadtatnék, — a szabályok értelmében megfelelő — indítványom, akkor a házszabályok értelmében kérném, hogy válaszolhassak azok ellen, a mik felhozattak. Most csak azt kérem, hogy a házszabályoknak megfelelő és azok kifolyásából, ha szakbizottságok választattak, méltóztassék az egyes törvényjavaslatokat a megfelelő szakbizottsághoz utasítani. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én azt hiszem, hogy valamint magam, ugy mindnyájan itökéletesen osztozunk előttem felszólalt t. barátom azon nézetében, hogy a szakosztályok és szakosztályi bizottságok azért alakulnak, hogy azon tárgyakat, a melyek hozzájuk utasíttatnak, tüzetesenmegvizsgálják. Szigorú szabályt a speciális bizottság által való tárgyalásra egyébiránt nem ismerek, nem is engedhetem meg egy átalános szabálynak a felállítását.. Megmondom, hogy miért. Azért, mert van ám olyan tárgy, mint . a milyenek a most is előttünk lévők, a melyek