Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-63

LXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 365 1883. márczius 31-én. SZÖGYÉNY LÁSZLÓ ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Az elhunyt Mailáth György országbíró emléke jegyzőkönyvbe iktaüatik, s a végeltakaritási ünnepélyre, küldöttség kiküldése határoztatik el. A horvát-sziavon országgyűlés részvétnyilatkozata kegyeletes tudomásul vétetik. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Bedekovics Kálmán, Orczy Béla b., Trefort Ágoston, Széchényi Pál gr. {Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Cziráky Béla gróf jegyző urat kérem fel. Az emberi nyelv szegény azon sajgó fájdalom kifejezésére; melylyel a magyar főrendiház szeretve tisztelt elnökének, nagyméltóságú székhelyi Mailáth György országbíró urnak gyászos kimúlta, ezen ház összes tagjainak kebleit minden körülmények közt eltöltötte volna, de különösen eltölti azon vérfagyasztó átkos merényletet tudva, mely az erőteljes nagy férfi életfonalát korán kegyetlenül széttépte. És ha mások netalán tudnának is e fájdalom kifejezésének megfelelő szavakat kölcsönözni, — én ennek megkisértésére teljesen képtelennek vagyok kénytelen magamat vallani; mert a főrendiház megtisztelő másodelnökségének legkínosabb feladatát kell teljesítenem ma, midőn agg napjaimban a nálam sokkal fiatalabb férfi megrázó halálát vagyok hivatva jelenteni azon helyről, melynek ő másfél évtizeden át dísze és fénye volt és melyről ő annyi elköltözött tagtársnak emlékét elragadtató szónoklattal kegyeletesen megörökítette; — én, ki őt kora fiatalságától, sőt gyermeki korától ismerve, kezdettől nagyokat igérő fényes pályájának minden mozzanatát mindig növekedő bámulattal és tisztelettel szemléltem, és később nehéz időkben mint munkatárs, elvrokon és legőszintébben ragaszkodó igaz híveinek egyike, újabban pedig 8 év óta mint időnkénti helyettese, a legszorosb baráti és — atyáinktól átöröklött — legbensőbb bizalmas viszonyok közt éltem vele. A nagy férfi lángesze, mély tudománya, a királyi trón iránti törhetlen hűst sje, tiszta hazaszeretete és fenkölt vallásos él íelmei, a közélet terén — mint alispán, országgyűlési követ, főispán, tárnok, kanczellár, legfőbb semmitöszéki és utóbb királyi euriai elnök — tett nagyfontosságú szolgálatai, de kivált alkotmányos életünk új korszakának előkészítése körül szerzett elenyészhetlen hazafias érdemei magasra -.