Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-56
332 LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. mely terület az e szakaszban körülirt terüle- | tek közé sorozandó-e ? E kérdés magában véve elkülönzött. A bérbeadásra nézve szükségesnek találtatott, hogy ez mindenesetre felebbezés útján a belügyministeriumhoz menjen. A mi pedig a hovatartozását illeti, ha ez iránt merül fel kérdés: ezt a bizottság nem látta szükségesnek, mert ha ebben volna is valami nehézség, a rendkívüli felfolyamodásnak útja, mint minden ügyben, itt sincs elzárva. Ezért a bizottság, ha jól emlékszem, nem találta szükségesnek ezt különösen feltüntetni, mert magától érthető, hogy ha a területi viszonyokra nézve merülnek fel nehézségek : a felebbezést elzárni nem lehet. Majthényi László b.: A mi a tárgy közti különbséget illeti, én azt hiszem, hogy ezzel az intézkedésnél való különbség nincs motiválva. A választmányban kétségen kivül felmerült a kérdés, hogy a második szakasz végső bekezdésében nem kellene-e hasonlag fentartani a ministeriumhoz való fokozatos felebbezést azon esetekben, a melyek elsöfokúlag a szolgabíró, másodfokúlag pedig az alispán által intéztetnek el. A tárgy maga körülbelül rokontermészetű, de nem fontosabb a 3. §. ennél. Miután a hármas állandó bizottság módosításokat átalában nem tett, ennélfogva ezen módosítást sem tartotta lényegesnek, mert akár benn van ez a törvényben, akár nincs, ilyen esetekben mindig megengedtetik a mimsteriumhoz való felebbezés még akkor is, ha az eset két egybehangzó ítélettel van is elintézve. Én tehát azt hiszem, hogy miután magától értetik, hogy ezen contemplált esetben is van helye a ministeriumhoz való felebbvitelnek, a szövegezésben meg lehet nyugodni és azért ajánlom azt a méltóságos főrendeknek elfogadásra. Tisza Kálmán ininisterelnök: Még egy különbségre vagyok bátor figyelmeztetni, a miért szintén szükséges volt ezen esetekben különösen megmondani, hogy a szerződés bemutatandó az alispánnak és hogy az alispán által hozott határozat ellen a ministeriumhoz való felebbezésnek van helye. A felebbezés lehetőségét kimondani szükséges volt azért, mert az 1871: XVIII. törvényczikk 26. §-a csak a hat éven túl terjedő haszonbérletre kívánja a felsőbb hatóság jóváhagyását. Ha ez itt nem mondatnék ki, miután itt nem hat éven túl terjedő szerződésről van szó, hanem csak hat évre terjedőről, a község ebbeli eljárása minden felsőbb hatósági felügyelet és ott kereshető orvoslás nélkül érvényessé válnék. Hogy ez ne történhessék meg, itt specialiter ki kellett mondani az eljárást, mig a második esetben, miután az a fennálló felebbezési szabályok alá esik, ezt kimondani itt nem volt szükséges. Zichy Nándor gr.: Én ugy értelmezem e szakaszt, hogy ezen esetekben a ministeriumhoz való felebbezés szintén fennáll. Én részemről azt hittem, hogy ha a törvényben ki van mondva, hogy a felebbezés a szolgabirótól az alispánhoz vagy a törvényhatóság első tisztviselőjéhez megy, a további felebbezés lehetősége ki van zárva. Minthogy pedig a minister urnak nyilatkozatát ugy értem, hogy ennek daczára is lehet a ministeriumhoz felebbezni, meg vagyok nyugtatva. Elnök: Minthogy a beadott módositványok támogatásban nem részesülnek, kijelenthetem, hogy a 3. szakasz változatlanul elfogadtatott. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a 4., 5. és 6. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa, a 7. %-t). Keglevich István gr.: Ezen szakaszhoz bátor vagyok módositványt előterjeszteni. Megvallom, azt hiszem, hogy nemcsak a szöveg mondható homályosnak, hanem az eszme is, mely abban kifejezést nyer. A fő vadakat illetőleg örömmel látom, hogy azon monstruosus argumentum, mely az előbbi törvényben van, itt mellőztetik, hogy a vaddisznó nem számíttatik egyszersmind a kártékony vadakhoz, a melyek után kártérítés fizetendő. Ezt, mondom, örömmel üdvözlöm. A mi azonban a károk megtérítését illeti, az, nézetem szerint, a javaslatban ép oly helytelenül van megállapítva, mint volt az előbbi törvényben. Az mondatik, hogy azon birtokos vagy haszonbérlő fizeti a károkat,, a kinek vadászterületén az emiitett dúvad tenyészik. Nézetem szerint először is a itenyészik« kifejezés oly homályos, hogy azt ily törvényben mellőzni kellene, mert senki sem tudja
