Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-56
LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 329 2. §§-aí, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 3. %-t). Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én attól tartok, hogy ezen szakasz intézkedései, ha keresztül vitetnek és elfogadtatnak, akkor az intentio nem lesz elérve, mely a vadászati törvény meghozatalával czéloztatik, a mely más nem lehetett, mint ciZ* cl mely az indokolásban is megmondatik, mintegy jövedelmi forrást előállítani és biztosítani a községeknek azt, hogy községi területen a vadászat helyesen és czélszerüen űzessék, másrészt kisebb parcellákon a vadászat űzését megszüntetni, mert tudvalévőleg az magukra a birtokosokra nézve is csak káros, kivált pedig a szomszéd terület birtokosaira nézve, a kik nagyobb áldozattal, ezen nemzetgazdászati szempontból, jövedelmi forrásnak elismert vadászatot űzik. Ha tudniillik a mint itt mondatik, kisebb parcellák birtokosainak azon jog adatik, hogy vagy bérbe adják a vadászatot, vagy szakértő vadász által kezeltetik, akkor tökéletesen ugyanazon viszony fog fennállani, mint eddig volt, tudniillik az a vadásznak nevezett egyén fogja ugyan űzni, de azért szakszerű vadászatról nem lesz szó, mert sem oly fizetést nem adnak neki, sem szakvizsgát nem követelhetnek tőle, ennélfogva az fog előállani, hogy épen nem szakértő vadász fogja az egész éven át űzni a vadászatot. Tehát azon czél — mellesleg mondom — nekem nem fekszik szivemen, mert részemről semmi súlyt nem fektetek rá, de ha a törvénynek intentiója csakugyan az, — a mint elismerem, — hogy a kisebb parcellákon, melyeken önálló vadászterület nem képezhető, együttesen egy bizonyos vadállomány őriztessék, akkor ez csak ugy érhető el nézetem szerint, ha a bérbeadás obligatorie mondatik ki, még pedig árverés utján, mert ha ez utóbbi el nem fogadtatik, akkor ismét ott vagyunk, hogy az egész bérbeadás fictio lesz, mert bérbe veszi 2, 3 usque 10 községi birtokos s akkor a gyakorlatban ismét az előbbi viszonyok fognak fennállani. Én tehát azon módosítást vagyok bátor inditványozni, hogy ezen szó >egyetértőleg« FÖKENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. után mondassák: »nyilvános árverés útján bérbeadni köteles.< Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a módositványi). Tisza Kálmán ministerelnök: Azt gondolom, hogy a módositványt beadó aggályainak egyike mindenesetre tévedésen alapul, mert az eredeti ministeri szöveget vette kiindulási pontul, a mely a képviselőház bizottsága és a képviselőház által módosíttatott ugy, hogy a bérbeadás kötelezőleg van kimondva. Ezen része tehát aggodalmának mindenesetre alaptalan. A mi a másodikat illeti, ez vonatkozik arra, hogy a nyilvános árverés útján való bérbeadás kötelezőleg mondassék ki. Erre vonatkozólag a szakasz 2. bekezdése azt mondja, hogy >a bérbeadásnál az 1871: XVIII. törvényczikk 110. szakaszában megállapított eljárás szabályai tartandók meg.< Ennek értelme az — nincs ugyan kezemnél a törvény, de azt hiszem nem tévedek — hogy habár minden ily bérbeadást árverés útján rendel eszközöltetni, fenhagyja a lehetőséget a rendkívüli viszonyok közt, hogy az illető törvényhatóság engedelmével lehessen árverés nélkül is kiadni. Azt hiszem, hogy e rendelkezés a leghelyesebb nemcsak a községek érdekében, de talán magának a vadászatnak érdekében is, mert rendes eljárási módnak meg van hagyva a nyilvános árverés. De jól tudjuk, hogy a nyilvános árveréseknél is — nem akarok erősebb kifejezéssel élni — nincs kizárva az, hogy a nélkül, hogy bele iehetne kötni, talán azoknak jóformán hire és tudta nélkül, a kik ez iránt érdeklődvén, résztvehettek volna, megtehetnék azt, a mitől Keglevich István gróf fél, hogy kiadják nyilvános árverésen ugy, hogy előre megcsinálják annak útját, hogy potom áron egy-két oda való embernek jusson a kezébe. Ezzel szemben helyes fentartani azon második módnak lehetőségét is, hogy ha a nyilvános árverés czélhoz nem vezetne, a törvényhatóság beleegyezésével lehessen a bérbeadást kéz alatt is eszközölni. Ez a paragraphus intézkedése és kérem, hogy, ezt az ajánlott szövegben fentartani méltóztassanak. (Helyeslés.) Kálnoky Dénes gr.: Nekem a paragraphushoz rövid megjegyzésem van. Itt ugyanis 42