Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-5
20 V. ORSZÁGOS ÜLÉS. ezen irány iit ;szerintem^ nem helyeselhető, mert előtérben állott ugy a magas trónbeszéd szavai szerint, mint az azóta kifejtett egész működésben is előtérben állott a fiscális szempont, t. i. az állam bevételeinek előmozdítása és pedig némelykor túlságosan mellőzve az adóképesség biztosítását és állandósítását, és mellőzvén azon főelvet, hogy a helyes államháztartás első és fő symptornája a vagyonosodás emelkedése, hogy tehát első sorban az állampolgárok vagyonosodását kell előmozdítani. És ha ez a fő czél, akkor nem az állam bevételeinek fokozása az első teendő, hanem igenis az addképesség csökkenése okainak megszüntetése. Azon kérdésekben, melyek megoldása az 1875-iki országgyűlés feladatául kitűzetett, sok kezdeményezés történt, de a megkezdett munka sok téren nem fejeztetett be, mert a közigazgatási rendszernek akkor kilátásba helyezett gyökeres javítása elmaradt, attól ma messzebb vagyunk, mint valaha, mert ma már a közigazgatás gyökeres javításáról alig van szó, hanem csakis egyes javítások, mondhatni csakis kísérletek helyeztetnek kilátásba, kísérletek, a melyek sikerére nézve még azok is, a kik ezeket óhajtják, nincsenek tisztában önmagukkal, és ha vannak, előre tudják, hogy e kísérletek nem fognak sikerülni. A közlekedési rendszer kiegészítése, mely akkor kilátásba helyeztetett, vagy legalább annak előmozdítása, alig tett azóta lépést, mert az alkalmas vasutaknak állami birtokba való átvétele lehet czélszerü intézkedés, azt e helyen taglalni nem szándékom; de semmi esetre sem felel meg annak, a mi akkor czélul tüzetett ki. A főbb kiviteli vonalak kiépítése terén haladás alig észlelhető. Folyóink, ezen legfontosabb kiviteli eszköz szabályozása terén alig történt valami haladás, vagy legalább nem olyan, mely a szükségességnek és a lefolyt időnek megfelelt volna. A közmunka-kérdés terén pedig, mely akkor is oly véghetetlen fontosnak ismertetett el, kísérlet történt ugyan, de csakhamar abban maradt és ma is régi ázsiai állapotában van. A főrendiház reformja, mely akkor kilátásba helyeztetett, ma ismét fel van véve a teendők sorába, itt tehát ezen egyszerű tény constatálása mutatja, hogy azóta e téren sem történt semmi. A házassági és vallási kérdések megoldása hasonlókép a jövő feladata. Ismétlem tehát, hogy a lefolyt hat év alatt csakis,'egy irányban constatálható örvendetes haladás, nevezetesen az állami pénzügyek terén, megjegyezvén, hogy az e téren történtek körül szintén fiscális szempont lett talán túlságos mérvben követve. De minthogy a haladást e téren constatálni lehet, azt hiszem, ideje volna, hogy a kormány felvegye programmjába, a fiscális szempont mellőzésével, egy nagyszabású közgazdasági politika követése által az egyensúlynak az államháztartásban némileg helyreállítását és a kedvezőbb hitel- és pénzviszonyokat felhasználva, a már is tényleg elterjedt elszegényedés, a nagyobb mérvben fokozódott kivándorlás megszüntetését, a vagyonosodás minden téren előmozdítását. Ezen közgazdasági politika inaugurálását fájdalmasan nélkülözöm kormányunk részéről, annak hiányát fájdalmasan constatálom a kormány jelenlegi, valamint közelmúlt politikájában. Kétséget sem szenved, hogy e téren is történtek némely intézkedések, így pl. a földművelési ministerium az utóbbi években dicséretes és elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki e téren; de azt hiszem, hogy azon komoly helyzet mellett, melyben közgazdaságunk jelenleg van, erélyesebb eszközökkel és kivált előre megállapított, átgondolt rendszer szerint erélyes, következetes eljárással lehet segíteni, és nem szabad az egyes kérdésekben elért sikerrel megelégedni. Oly országban, mely, mint Magyarország, első sorban földmívelő ország, azt hiszem, hogy az egyes esetekben sikerrel megkisérlett eljárást, a vidéki gazdasági egyletek szervezését átalános rendszer utján kellene eszközölni, hogy azok erős kézzel vezetett központban egymással összhangzatosan működjenek. Csakis ez utón lehetne szerves, összefüggő működést, átalánosan elfogadott elvek alapján az egész országban elérni; csakis ez utón lehetne a nyerstermények után befolyó jövedelmet szaporítani. Ha elfogadjuk azt, hogy | azon csapás, melyet a külföldi concurrentia a
