Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-55
LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 313 teljesen átnyújtom, egyúttal kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy ezen jelentések, szintúgy mint a törvényjavaslatok kinyomatva és a ház tagjai közt szétosztva vannak. Nincsen tehát semmi nehézség, ha a méltóságos főrendek ezen törvényjavaslatokat tárgyalni kívánnák, miután a tárgygyal megösmerkedni bőven volt alkalmuk, hogy sürgősségi indítvány következtében mindjárt tárgyalásra ki tűzethessék. Elnök: Van-e a méltóságos főrendek közt, kinek e sürgősségi indítvány ellen észrevétele van ? Zichy Nándor gr.: Én nem látom szükségét, hogy a tárgy felett most határozzunk, azonban kívánatosnak látnám, hogy a ma bejelentett tárgyak a holnapi napirendre tűzessenek ki, mert a jelenlévők közül mindenki kívánhatja, hogy tudja, miről van szó s a tárgyalás által elérendő eredmény csak ugy lesz biztos, ha a minister maga is tudja, mely napon van kitűzve napirendre az illető tárgy. Zichy Ferencz; gr.: Én sem tekintem azon törvényjavaslatokat olyanoknak, mint ha azok elhalaszthatatlanok lennének, ezért mégis kívánatosnak tartom, hogy ma tárgyaltassanak, miután ma épen nagy számmal vagyunk jelen és kívánatos, hogy a dolgok minél hamarább elintéztessenek. A tárgy maga eléggé ismert és bőven ki van merítve, ugy hogy nincs semmi nehézség, hogy sürgősségi indítvány nyomán fel ne vegyük. Elnök: Miután az indítvány támogatva lőn, viszont pedig ellenzőre is talált, a házszabályok értelmében szavazni szükséges. Méltóztassanak azok, kik a gróf Cziráky főtárnokmester által tett indítványt, hogy e tárgyak a mai napirend kimerültével érdemleges tárgyalás alá vétessenek, elfogadják, ezt felállásuk által nyilvánítani. (Megtörténik.) A kétharmad többség megvan, s igy a sürgősségi indítvány elfogadtatott. A jelentések fel fognak olvastatni. Rudnyánszky József b., Zichy Ferraris Lajos gr., Cziráky Béla gr. és Nyáry Jenő b. jegyzők (felváltva olvassák a jelentéseket). Elnök: Következik a napirend tulajdonképeni tárgya: a törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről. FŐRENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. Méltóztassék mindenekelőtt a hármas állandó bizottság jelentését meghallgatni. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a jelentést és a ministeri indokolást). Elnök: Felhívom már most a méltóságos főrendeket, hogy azok, a kiknek átalánosságban e törvényjavaslat elvei és lényege ellen vannak észrevételeik, legyenek szívesek ezeket előadni. Keglevich István gi%: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A lefolyt utolsó 10 év alatt mindinkább átalánossá lett a közvéleményben azon meggyőződés, hogy a napról napra, évről évre fokozódó adóhátralékok, adóvégrehajtások és birtokeladásokkal szemben szükséges valamit tenni és hogy a kormánynak is feladata némileg helyrepótolni az előbbi 10 év alatt folytatott rablógazdaságnak káros hatását és megmenteni a birtokot jelenlegi birtokosainak. Ugyanaz, a mi talán már 10—12 évvel ezelőtt egyesek által mondatott, egészen közvéleménynyé vált, és az utóbbi években a kormány is engedve a közvélemény ezen pressiójának, hol törvényhozási, hol administrationalis intézkedések utján iparkodott e bajon segíteni. Kétséget nem szenved, el kell ismerni a jóakaratot, melyet e tekintetben a kormány tanúsított, támogatva a közvélemény által, mely, mint mondám, e nézetet átalánosan nyilvánította. Felfogásom szerint azonban ez parlamentáris kormány részéről nem volt elég, mert az átalánosan elterjedt vélemény folytán való intézkedést absolut kormánytól is el lehet várni. Szerintem parlamentaris kormány, mely nem a szuronyok százezreire, hanem a közvélemény többségére támaszkodik, azon morális erőnél fogva, melyet e viszonyban kereshetne és találhatna, előre is akkor kezdeményezheti vagy foganatosíthatja az ily intézkedéseket, mikor még csak egyesek sejtik a következő évtizedben talán már közvéleménynyé váló okait a bajoknak. Ennek kétféle irányban lett volna üdvös hatása. Egyik az, hogy tiz vagy több évvel előbb történhettek volna az intézkedések, melyek néhány év óta foganatosíttatnak, és ennélfogva 40
