Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 249 tatni nem engedtük volna. Én tehát ilyesmiért nem vádolhattam, mert azzal csak saját gyenge­ségemet tanúsítanám. De nem is erről van szó, hanem arról, hogy a jegyzőkönyvben bizonyos kitételek vannak, me­lyek ott a bizottság tárgyalásaiban egyátalában szóba sem jöttek. Nem szeretem ezt újból fel­említeni, de mivel kétszer hivatkozás történt reá, kénytelen vagyok vele. Kérdem mindazokat, a kik jelen voltak a bizottsági tárgyalásokban, hogy érzett-e magában valaki ösztönt, kitün­tetni azon vívmányokat, melyek eddig elérettek? Egy szóval sem emiittettek, ő nagyméltóságá­nak azon nézetét kivéve, hogy a csendőrség életbeléptetésével is haladás történt. Ezt pedig részemről csak mellékesen emiitettem, s azért áttérek a belügjmiinister ur ő nagyméltóságá­nak azon nyilatkozatára, melyben az én sza­vaimnak félreértését látom. Én korántsem mon­dottam, hogy a csendőrök kötelességöket nem teljesitik; én őszintén bevallottam, hogy ez ha­ladás. Ezt állítottam s ezt ismétlem most is. A mi a gyilkossági eseteknek, a csendőrség da­czára való, szaporodását illeti, megengedem, talán rósz élez volt, de hogy ismerjék a méltó­ságos főrendek annak okát, elmondom azt, mert véletlenül a csendőrség kebelében megtörtént ugyan, hogy egymást meggyilkolták, hanem ez az eset épen semmit sem von le az intézmény jóvoltából, sőt akkor talán, midőn legkevésbbé volt népszerű, magam is, mint volt főispán, hangsúlyoztam ez intézmény létesítésének kívá­natos voltát. Ez az, mit saját igazolásomra nyilvánítani akartam. A másik, a mi vonatkozik a határo­zatra, a melyet a főkamarás ur ő nagyméltósága is előbb emiitett, hogy ö ebből kiolvassa azt, a mi a bizottságban mondatott, — bátor va­gyok felemlíteni, hogy itt az időszerűség, a foly­tonos tökéletesítés van szóban, ott pedig sür­getés volt. Szögyény Marich László : Ez lehet méltóságod nézete, de az a többségnek az akarata. Lipthay Béla b.: Bocsánatot kérek, csak erre vonatkozólag mondtam. A mi pedig a sürgős eljárást illeti, ezt sem említem szívesen, FÖEENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. de mivel méltóztattak felemlíteni, magam ré­széről is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igenis rövid idő volt engedve a bizottsági tárgyalásra; méltóztassék csak naponként el­sorolni, hogy miként utasíttattak hozzánk a kérdéses törvényjavaslatok és emlékezni arra, hogy igen fontos törvényjavaslatok tárgyalása a bizottságban még akkor is történt, midőn már az ülés itt a főrendek gyűlésén megnyi­tandó volt, tehát midőn arra, hogy a jegyző­könyvek ki legyenek igazítva, idő sem lehetett. Ez az indoka annak, hogy akkor, midőn szer­kesztettek, inkább az illető szerkesztők indivi­duális felfogása nyert bennök kifejezést, mint az, a mi a bizottság kebelében történt. Rudnyánszky József b.: Méltóztassék megengedni, hogy miután másodszor is szóba hozatott a jelentés, részemről is nyilatkozzam. Azok után, a miket Szögyény ő nagyméltósága felhozott, nem éreztem magamat indíttatva első sorban felszólalni; hanem azok után, a miket most ő méltósága Lipthay b. felemlített, kény­telen vagyok azon állítását, mintha a jelentés­ben olyanok foglaltatnának, a melyek a bizott­ságban szóba sem hozattak, határozottan vissza­utasítani. Előhozta ő nagyméltósága a minister­elnök ur, megérintette továbbá Majthényi b. ő nagyméltósága azon körülményt, hogy a köz­igazgatási bizottsági törvény azon intézkedése, mely különösen a hagyatéki és fegyelmi eljárást szabályozza, rendkívül nagy eredményeket hozott létre ugy a végrehajtás biztossága, mint a szakszerű elintézés tekintetében. Midőn jelen­tésemben kiemeltem >azou vívmányokat, melye­ket részint a közigazgatási bizottságokról szóló törvény alkotása, részint pedig az azt kiegé­szítő, illetve az azon nyugvó egyes törvények által a végrehajtás módozata, továbbá a végre­hajtó közegek jogainak, igényeinek és köteles­ségeinek meghatározása körül a végrehajtás szakszerűsége, helyessége, biztonsága és a vissza­élések megakadályozása tekintetében újabban is feimutathat* : épen erre akartam provocálni. Méltóságod azon megjegyzése tehát, hogy ez szóba nem hozatott, nem állhat meg. De több is felhozatott a jelentés mellett ily értelemben, a melyeket azonban nem tartok szükségesnek fel­említeni, mert ezen egy példa is mutatja, hogy 32

Next

/
Thumbnails
Contents