Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-2

H. ORSZÁGOS ÜLÉS. Rudnyánszky József b. korjegyző (olvassa <t levelet. Átalános éljenzés). Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Midőn a ház alakulásának küszöbén állunk, azt tartom, mindnyájunkra felettébb hatott az imént felolvasott levél, mert ha visszapillantunk azon lefolyt időkre, melyekbe a felolvasott levél Írójának működése esik, csak a leghálásabb kegyelettől áthatottan pillanthatunk vissza azon korszakra. (Igaz! Ugy van!) És ha a ház alakulását meg nem előzte volna ezen levél felolvasása, azt tartom, esak ismétlődött volna az, a mi történt, mióta e ház alkotmányos működését az újabb időben az ország fővárosában folytatja: hogy a t. i. háznagyi állomásra közakarattal, egy szívvel, lélekkel felkértük volna azon férfiút, a kinek maradandó emléke örökké fog élni sziveinkben. (Éljenzés.) Pillantsunk csak vissza a legrégibb korra, midőn még Pozsonyban tartottuk országos üléseinket, — kevesen vagyunk azon időkből és azon korszakból —• és vissza fogunk emlékezni arra, hogy azon legkitűnőbb honfi-bajnokok között, kik a hazának anyagi és szellemi fejlődésére közreműködtek, a legelső vezérférfiak, Széchenyi, Wesselényi mellett, ezen ernyedetlen buzgalmú férfiút mindenütt ott találjuk. Ez az ő hazafiúi tetteit és politikai életét sugározza vissza. De ezen kivül bir ezen férfiú még egy oly jeles tulajdonnal, mely kevesekben honol: a részrehajlatlan igazságszeretet és méltányosságnak minden időben legmélyebben gyökerező érzetével. E férfiú fáradhatlan munkálkodásának gyümölcsét élveztük mindnyájan, e ház ügyeinek rendezésében azon sok éven keresztül, a melyekben háznagyi hivatalának viselésében rendithetlen törekvése volt kielégíteni minden irányban, sőt megelőzőleg az igényeket, mindenki bizalmát birni és mindinkább megérdemelni a közbecsülést. Azt hiszem, ez azon időbeli működésének folytonos változatlan lánczolata. Én tehát mélyen meghatva az által, hogy jelenlegi egészségi állapota nem engedi meg ezen hivatalnak további viselését, azt vagyok bátor indítványozni, hogy ez iránti fájdalmunk és egyszersmind legmélyebb elismerésünk ne csak a jegyzőkönyvben találjon kifejezést, hanem egyszersmind felkérjük ő nagyméltóságát az elnök urat, hogy a ház ezen érzelmét, melyet, azt hiszem, osztatlanul mindenki keblében rejt, levél utján irányában is nyilvánítani méltóztassék. (Átalános élénk helyeslés és tetszés.) Elnök: Megelőzött engem ő nagyméltósága, mert épen azt lettem volna bátor indítványozni, méltóztassanak engem felhatalmazni arra, hogy a méltóságos főrendek mély részvétét tolmácsolhassam jelen állapota felett és reményöket egészsége helyreállítása iránt; egyúttal pedig méltóztassanak már most kijelenteni mély hálájok érzetét azon hű sáfárkodásért és gondoskodásért, melylyel a méltóságos főrendek érdekeit két évtizeden keresztül védte. Ha ebben méltóztatnak megnyugodni, (Átalános helyeslés.) ily értelemben fogok intézkedni. Jelenleg az alakulás első ténykedése a háznagy és a jegyzők megválasztása volna. Ezekre nézve méltóztassanak szavazati jegyeiket beadni. Sztáray Antal gr.: Nagyméltóságú elnök! Bátor vagyok kérdezni, hogy nem volna-e szabad a háznagyi hivatalra nézve egy inditványnyal fellépni ? Elnök: Attól függ, hogy mily természetű az indítvány, ha alakszerű, akkor lehet: de ha elvszerű, akkor az alakulás előtt majdnem lehetetlen. Sztáray Antal gr.: Elvi jelentőségű. Elnök: Akkor azt hiszem, hogy az alakulás előtt nem lehet. Most következik a választás, melynek megejtése előtt az ülést néhány perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Nincs, a ki szavazni kivan ? (Szünet után.) Ez esetben a szavazás befejezettnek tekintendő. Mielőtt azonban az ülést a szavazatok meg-. számlálása végett felfüggeszteném, bátor vagyok figyelmeztetni a méltóságos főrendeket arra, hogy holnap a rendes bizottságokba is szükséges lesz a választást megtenni. Legyen szabad tehát még egyszer recapitulálnom azon bizottságokat, a melyekre a szavazás történni fog.