Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-31
190 XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. irományoknak — azt hiszem, nem szükséges bővebben fejtegetnem — nagy gonddal és elővigyázattal eszközlendő becsomagolására. Én tehát arra vagyok bátor kérni a mélt. főrendeket, hogy méltóztassanak a törvényjavaslatot úgy, a mint azt a hármas bizottság ajánlotta, változtatás nélkül elfogadni. [Helyeslés.) Elnök: Ha nincs ki szót kivan emelni, ezen esetben a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják; amúgy is az, a mit a tárnokmester úr ő nagyméltósága felhozott, a 3. §-ra vonatkozik és erre van a bizottságnak módosítvanya. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1. és 2. %-át, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 3. §-í). Elnök: E § hoz a hármas állandó bizottság egy módositványt aj ál, méltóztassanak azt meghallgatni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa): á 3. §. a kormány fennebb kiemelt intentiójának megfelelő következő szövegezésben ajánltatik elfogadásra: >3. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg, ki három havi határidőt tűz ki oly czélból, hogy ugy az erdélyi rom. kath. status és egyházmegye és más hitfelekezetek alapítványi és más magánokirataik kiválasztása és rendelkezésükre hagyása iránt intézkedhessenek, valamint a városok, községek, egyesek, testületek és családok is letétben lévő okmányaik visszavétele, vagy otthagyása iránt határozhassanak.< (Helyeslés.) Elnök: A méltóságos főrendek a bizottság által ajánlott módositványt elfogadják. Ez esetben méltóztassanak azok, a kik a törvény javaslatot a módositványnyal együtt elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot a hármas bizottság által ajánlott módositványnyal elfogadják és a képviselőházat a módositványnak alkotmányszerű tárgyalása és szíves elfogadása végett megkerestetni rendelik. Következik a hármas állandó bizottságnak az ülés elején beadott jelentése, az 1882. évi 21.700,000 frtnyi rendkívüli hadi költségekből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Következik a ministeri indokolás. Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa). Elnök: Kiván-e valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? Schmidegg János gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Bár tudom, hogy felszólalásom által a törvényjavaslat elfogadását nem fogom megakadályozni, mindamellett is ép azért, mert kevesen, vagy talán egyes magam fogok a törvényjavaslat ellenzésében állani, kötelességemnek tartom ellenzésemet röviden indokolni. (Halljuk!) A törvényjavaslat azon 21.700,000 frt reánk eső részének elfogadását ajánlja, melyet a delegatio a Boszniában és Herczegovinában létező hadseregünk fentartása czímén a közös hadügyérnek megszavazott. Jól tudom, hogy az 1867-ki kiegyezési törvény alapján az országgyűlés azon összeget, melyet a delegatio a közös hadsereg élelmezésére és hadjárat esetén hadi költségekre megszavazott, szó nélkül elfogadni köteles, s ez további vita tárgyát nem képezheti. A jelen esetben azonban a megszavazott összegnek egy tekintélyes része sem a közös hadsereg élelmezésére, sem hadviselésre — mert utóvégre rablócsapatok megfékezését nem is lehet hadjáratnak nevezni — hanem investitiókra, befektetésekre fordítandó. Már pedig a mennyire ismerem az 1867-ki kiegyezési törvényt, ép úgy ismerem a Boszniára vonatkozó 1880-ki törvényt, melynek 6. szakasza értelmében az investitiők elfogadása vagy el nem fogadása egyenesen az országgyűlést illeti. Világos tehát előttem, hogy ez alkalommal a delegatio jogos hatáskörét túllépte. Tette pedig ezt azon föltevésben, melyben, mint látszik, nem is csalatkozott, hogy az országgyűlés hű, tántoríthatatlan, hogy ne mondjam, jól fegyelmezett engedelmes többsége e tettet helyeselni fogja. Vannak azonban még egyesek, kik a függetlenség teljes élvezetében és érzetében nyíltan, bátran kimondjuk, hogy soha törvénytelenségnek törvénybe igtatásába nem egyezhetünk. És én részemről ez esetben tiltakozom