Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-22

XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 145 vényjavaslatot mind lényegére, mind szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat e szerint részleteiben is elfogadtatván, erről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a hármas állandó bizottság jelentése az 1879. évi közös ügyi zárszámadásra alapított leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről szóló törvényjavaslatról. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést és a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, a ki szólani kivan, a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b., jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és e felől a képviselőház értesíttetni fog. Következik a bizottsági jelentés a Szerbiával kötött hajózási szerződésről szóló törvényjavaslat iránt. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előterjesztett nemzetközi szerződés következése a berlini szerződésnek, a melynek alapján Szerbia önálló állammá lett. Midőn a berlini szerződés megköttetett, az osztrák-magyar monarchia és Szerbia között egyezmény jött létre, melynek alapján a hatalmak kötelezték magokat, hogy a kereskedelmies azzal kapcsolatos szerződéseket, úgymint: kölcsönös jogsegélyt, hajózási szerződést fognak egymással kötni; meg is határoztatott azon idő, melyben a tárgyalások megkezdessenek* A tárgyalások megkezdettek, azonban, mint az ilyen nemzetközi szerződéseknél közönségesen elő szokott fordulni, hosszabb ideig tartottak, végre folyó évben befejeztettek. Ezen tárgyalásoknak eredménye a jelenleg előterjesztett szerződés, a mely szerződés alapszik egyrészről a berlini szerződésen, másrészről az 1857-ben és 1862-ben Törökországgal kötött [dunagözhajóFŐEENDI NAPLÓ. 1881 — 84. I. KÖTET. zási és kereskedelmi szerződéseken. Ezen alapokon áll e szerződés és habár a tárgyalások hosszabb ideig tartottak is, azoknak elhalasztása ránk nézve kárral nem járt, a mennyiben a berlini szerződésben kimondatott, hogy mindaddig, míg a hajózási- és kereskedelmi szerződés meg nem köttetik, mindazon jogok és kiváltságok, melyeket az osztrákmagyar monarchia Törökország, illetőleg most már Szerbia irányában bír, fentartandók. A jelen szerződés, a mint volt szerencsém emliteni, az 1857. és 1862. szerződés alapján köttetett és ezen szerződéseket úgyszólván kivonatokban magában foglalja. Semmi jogot nem áldozott fel ezzel az osztrák-magyar monarchia, sőt inkább biztosította kereskedésének és hajózásának kiterjedését az által egyrészről, hogy mig az élőbbem szerződések csupán a Dunára vonatkoztak, ezen szerződés minden hajózható folyóra és csatornára kiterjesztetett; továbbá a lánczhajózásra nézve is megállapodások jöttek létre, s az is egyik nevezetes pontja, miszerint a rakpartokra és raktárakra is különös figyelem fordíttatott ugy, hogy mig eddig az előbbeni szerződések szerint nem volt köteles a szerb kormány Belgrádban rakpartot építeni és raktárakat állítani, jelen szerződés szerint erre is kötelezve van. Minthogy ezen szerződés mindazon jogokat biztosítja, melyeket az előbbeni szerződések a monarchiának biztosítottak, sőt még kiterjedtebb jogokkal ruházza fel hajózásunkat és kereskedésünket: én bátor vagyok ezen internationalis szerződést egész tiszteletteljesen elfogadásra ajánlani. (Elfogadjuk!) Elnök: Ha nincs észrevétel, a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (pontonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs a ki szólam kívánna, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot s az ahhoz mellékelt szerződést mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, azt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják, s e felől a képviselőházat értesíteni fogják. Most a jegyzőkönyv fog hitelesíttetni. Ezt 19