Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

\m XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. vájjon ezen veszélyek felé nem épen azok terelik-e a nemzetet, a kik okkal és ok nélkül folytonosan azt zúgják füleibe, hogy nem birod a terheket, összeroskadsz alattok, nem birsz megfelelni kötelezettségeidnek! (Élénk tetszés.) Ismétlem, nagyon veszélyes tan az, mélt. főrendek! Csak az a szerencse, hogy sem künn, sem benn nem hiszi senki, és — nem ő méltóságára mondom — de sokan magok azok sem hiszik, a kik hirdetik. (Ügy van!) Azt is monda ö méltósága válaszul arra, hogy itt feltüntettetett a kamatláb közti különbözet, mint a helyzet javulásának jele: hogy az természetes, az első magyar kölcsön köttetett az osztrák szelvényadó behozatala után, midőn még nem tudták elválasztani Ausztriát Magyarországtól, tehát ez alatt szenvedett a magyar hitel; midőn pedig a 153 milliós kölcsön köttetett, akkor nyomta hitelünket azon hatalmas consortium, mely később hitelműveleteinket megkapta. Bocsásson meg ö méltósága, két dolgot felejtett el, midőn ezt mondotta. (Halljuk!) Az egyik az, hogy a szelvényadót Ausztria hozta beesnem mi, és mégis a szelvényadót behozott Ausztriának hitele szemben a mienkkel nagyobb mértékben jobb volt akkor —- a szelvényadónak általa, nem mi általunk történt behozatala után — mint a minő most, midőn az osztrák szelvényadó behozatalát az osztrák financiakkal szemben már elfelejtették. Igen furcsa lett volna, hogy a mi hitelünk azért legyen aránytalan roszabb Ausztriával szemben, mert Ausztria behozta e szelvényadót. Ezt a két körülményt méltóztassék becses figyelmére méltatni. (Helyeslés.) És méltóztassék még egy körülményt, mely a 153 milliós kölcsönre vonatkozik, figyelmére méltatni, azt t. i., hogy ezen kölcsönt épen ugyanaz a hatalmas pénzügyi csoport kötötte a magyar kormánynyal, a melynek tulajdonítja ő méltósága, hogy másokat nyomván — kik az ő nézete szerint csinálták — oly drágává tette a kölcsönt; ugyanazon pénzügyi consortium adta a 10 százaléknál is drágább pénzt, a mely most 5 és egy fracta százalékért adta. Tehát épen azokból is, a miket felhozni méltóztatott, minden kétségen kivül áll az, hogy a magyar állam hitele más államokéval szemben nagyobb mérvben javult. (Helyeslés.) Hogy a kamatfizetés mennyire bir a tributum természetével, a fölött nem vitatkozom. A ki ismeri a tributum és ismeri az államadósságok kamatainak természetét, midőn az egyiket ráerőszakolják valakire, mig a másikat önkényt vállalják el, — mig az egyik a harcztéren való megveretés következése, a másik pedig a hasznos befektetési vágy következménye, a fölött ítéljen bárki, a ki a dologról némi fogalommal bir. (Tetszés.) De azt mégis meg kívánom jegyezni, hogy abban sem helyesen vélekedik ő méltósága, midőn azt kérdi, hogy ugyan mi különbség van most: akkor zálogba adtuk az állambirtokokat, most meg eladjuk ? Nagy a különbség nagyméltóságú főrendek. Az t. i., hogy akkor kénytelenek voltunk valamennyit elzálogosítani és azokra vonatkozó önrendelkezési jogunkról bizonyos számú évekre lemondani, most pedig szabadon rendelkezvén fölöttök, ha jónak látjuk és tisztességes árat kapunk, eladjuk, ha nem, megtartjuk. (Elénk helyeslés.) Tehát a különbség : a kényszeritett zálogba adás és a szabad tulajdonos tetszésétől függő eljárás közti helyzet. Arra nézve, a mit méltóztatott felhozni, hogy miféle különböző adók nyomják a földet, pl. a szőlőt borkimérési adó stb. Hiszen igaz, azok nyomják. De én ugy tudom, hogy épen italmérési, fogyasztási adók és más hasonlók nem sajátjai egyedül Magyarországnak, hanem széles Európában mindenütt divatoznak, és hogy a kik ezeket viselik, sehol sem örülnek nekil^ az épen olyan bizonyos, mint a hogy magam sem örülök nekik. (Derültség.) De azt hiszem, a ki az állam fennállását akarja, annak akarnia kell az eszközöket is, melyek nélkül ma egyetlen állam sem létezhetik. (Helyeslés.) A mi pedig azt illeti, hogy a finánczot ellenségnek tekintik, igyekeznek kijátszani; félreértés kikerülése végett megjegyzem, hogy senki jobban nem tudja, mint a kormány és első sorban t. barátom a pénzügyminister, hogy a financiális administratióban, az adóbehajtásra vonatkozó törvényeken sok van javítani való. Hiszen, hogy tudja, megmutatta az által, hogy