Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 123 időben, sértetlenül,- megóva védjük meg — bárhonnan jövő megtámadások ellenében; értem ez újabb időben való tünemények alatt azon igen nevezetes helyen történt, s a középtanodákra vonatkozó kijelentést, mely országszerte nagy ellenszenvet költött a katholikus hivek közt. E szempontból is, a jövő megóvása tekintetéből felszólalok annyival inkább, mert az lS48-iki törvény ugyan a minister alá rendeli a felügyeleti jog gyakorlását, melyet az előtt ő Felsége más közegek által, mint személyéhez kötött jogot gyakorolt, s ezen jognak gyakorlására nézve kiemelte, hogy a felügyeleti jogot a vallás- és közoktatási minister gyakorolja, a nélkül, hogy az által ezen javaknak tulajdoni czíme bármikép megváltozhatott volna. Ily körülmények közt indokolva látom, hogy én is részemről ugyanazon tiltakozással éljek, mint melyet imént ő nagyméltósága, a beszterczebányai püspök nyilvánított. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Miután az egyetem szervezete törvényen alapszik, miután az egyetem költségeinek legnagyobb részét az állam fedezi, mert hiszen az egyetemi alap csak 179,000 irtot jövedelmez, mig a pesti egyetem összes költségei 800,000 írtnál többre mennek, miután végre az egyetemnél létezik egy katholika theologiai facultás, mig más felekezetek ezen előnynyel nem bírnak, ugy azt hiszem, hogy ezen óvástétel nincs eléggé indokolva és végre is gyakorlati jelentőséggel nem birhat. Én sokkal czélszerűbbnek tartanám, ha a maga idejében — mert egyszer ezen kérdés is napirendre fog kerülni — méltóztassék a nagyméltóságú episcopatusnak szempontjait akkor kifejteni és érdekeit megvédeni. (Helyesléa.) Miután azonban ő excellentiája megérintett egy dolgot, mely absolute nincs napirenden és a mely csak azon időben lesz megbeszélhető, midőn a középtanodai törvényjavaslat fog tárgyalás alá kerülni, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy ezen törvényjavaslatban semmiféle felekezetnek jogai nem sértetnek, [Helyeslés.) hogy ezen törvényjavaslatnak vezéreszméje épen a tanítási szabadság, s hogy nem szándékoltatik ott semmiféle iskolának — legyen az felekezet, vagy törvényhatóság által felállítva — megszüntetése vagy pedig tilalmazása annak, hogy a felekezetek jövőben ily iskolákat fel ne állithassanak. De igenis felhasználom az alkalmat és kijelentem ez alkalommal, hogy az állam ismét azon jogok gyakorlatáról, melyeket ma gyakorol, semmiféle viszonyok közt nem fog lemondani. [Helyeslés.) Cziráky János gr.: Miután azokra méltóztatott megjegyzést tenni, a miket én némileg a középtanodai javaslatra való tekintettel mondottam, bátorkodom megjegyezni, hogy ezt azért tettem, hogy egyik következő pontból, mely ugyan nincsen kitéve, mert ez természetesen a jövőt illeti — következtetések ne vonathassanak. Én csak a jövőt illetőleg akartam itt azon óvással élni, hogy t. i. abból következtetések ne vonathassanak és ne következtessék a katholikus alapítványokból fentartott iskolák clekatholizálása, valamint azt, fájdalom, bizonyos tekintetben már is elég sajnosán, továbbra terjesztve, a m, kir. egyetemnél tapasztalni kénytelenek vagyunk. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az eddigiekből, minden nyilatkozat daczára, constatálhatni vélem, hogy valamint a múlt költségvetés alkalmával, ugy jelenleg is ezen tételt sine praejudicio szavazzuk meg ugy, hogy ha majd ezen kérdés törvény által lesz elintézendő, mi azon álláspontot, mely a katholikus egyházat és közönséget saját jogaik czímén illeti, megvédeni fogjuk, a mi ezen alkalommal is megnyugtatásra fog szolgálni. {Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a tétel megszavaztatván, tovább mehetünk. Rudnyánszky József b. jegyző [olvassa a költségvetés IX. fejezet 3. czímé!, valamint a következő czímeket végig és a 4. %-t, mélyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. %-t). Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Miután alkotmányos életünk újabb korszakában meggyökerezett szokás, hogy különbség legyen téve a költségvetésnek átalános tárgyaláson alapuló elfogadása közt és azon felhatalmazás megadása között, hogy az ország költségvetésének keretén belül megállapított kiadások és közjöve16*