Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ui de ne ugy, hogy azokat az ország meg ne birja [ és ne vegyük az egyik utón vissza azt, a mit a másikon adtunk. Ha ezt az irányt fogjuk követni ugy a kiadásoknál, mint a bevételeknél, meg vagyok győződve, hogy az egyensúly helyreállítása sikerülni fog. Erre czéloz a költségvetés is, azért kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak azt elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóságos főrendek! Arra nézve, hogy a költségvetési törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául el ne fogadtassák, indítvány nem tétetett, hanem az, különböző indokolással bár, de elfogadtatott. Ugy hiszem tehát, hogy a méltóságos főrendek többsége a költségvetést átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadja. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Mielőtt azonban ebbe fognánk, legyen szabad csak egy pár észrevétellel kisérnem az átalános jelentés végszavait, a melyekben vonatkozás történik azon számos törvényszéki, járäsbirósági és ügyészségi kérvényre, a mely az én révemen került a méltóságos főrendek elé. (Halljuk! Halljuk!) Az illetők első vonalban ugyan lakbéreik felemelése iránt folyamodtak, de nagyobbrészt más kívánalmaik is voltak, nevezetesen az 1869: IV. t.-cz. 17. §-ának értelmében a nyugdíjrendszernek a törvényhozás utján való megállapítása, az 1875: XXXVI. t.-cz. 4. §-ának értelmében a végleges bírósági szervezés befejezése, végül a szolgálati pragmatica megállapítása. Az elsőre nézve egyetértőleg a képviselőházzal, mely e részben a pénzügyi bizottságnak véleményéhez képest a kérést ez alkalommal teljesíthetőnek nem találta, ugy hiszem, a hármas bizottság egyedül a pénzügyi szempontot illetőleg ajánlja ezt, és ugy hiszem, a mélt. főrendeknek, a hármas bizottság azon nézete ellen, hogy a lakbéremelési kérelmet ez alkalommal teljesíthetőnek nem véli, észrevételük nem lesz. De ennek is a jövőben leendő figyelembe vételét szintúgy az igazságügyministeriumnakajánlja,mint azon kérésekannak idejéni sikeresitését, a melyeket jogosultaknak és méltányosaknak elismer, de a melyek teljesítése az igazságügy hatáskörébe esik. FŐRENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. Ezzel az ülést 15 perezre felfüggesztem. Azután következik a részletes tárgyalás. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Következik a részletes tárgyalás. Sándor Béla jegyző (olvassa az 1882-ik évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatnak első második szakaszát I—

XI. fejezetig, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a KII. fejezetet: rninisterelnökség 1. czím, a ministerelnökség költségei 99,100 frt, mely czím észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa 2. czím: rendelkezési alap 200,000 frt). Schmiedegg János gr.: Ha emlékezetem nem csal, a költségvetés e tétele 1867-ben, az alkotmány visszaállítása első évében 150,000 frt magasságban állapíttatott meg. A 70-es évek elején, őszintén megvallom, nem tudom miért, e tétel 200,000 frtra emeltetett, mely magasságában azóta évenként találkozunk vele. Nem tudom, megszüntek-e, nem-e azon okok, melyek akkor szükségessé tették az emelést, de azt tudom, hogy az ország helyzete azóta tetemesen megváltozott; ugyanis 1870-ben még az ország relatíve gazdag volt, legalább annak hittük s tartottuk. Ma, fájdalom, másképen áll a dolog. Azóta 100 millióra rugó adósság terhei nyomják vállainkat. E tekintetnél fogva az administratio minden ágában, még az igazságszolgáltatás rovataiban is kénytelenek voltunk megtakarításokat, restrictiókat tenni. Különös s feltűnő tehát, hogy a költségvetés ép e tétele, mely magát a dolog természeténél fogva az adó-ellenőrzés alól kivonja, megmarad a maga valóságában és magasságában. Mondom, nem tudom, hogy változtak- e azon körülmények, melyek akkor szükségessé tették a felemelést, vagy sem. Midőn én részemről a költségvetés e czímén az eredeti 150,000 frt összeget óhajtom megszavazni, nem érzem magamat épen fukarsággal vádolhatónak; hiszen látjuk: Ausztria e czímen 50 ezer írttal beelégszik s azt hiszem, hogy annak is van kire s mire ügyelnie. Megengedem, hogy milliókra rugó deficit mellett 50 ezer frt megtakarítás nem nagy dolog, hanem ami helyzetünkben, midőn minden krajezárt, mielőtt megszavaznók, kétszer meg kell forgatni, 16