Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-18

96 XVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. szabad, mint nálunk, — és mondjuk meg, alig akadunk országra, melyben az szabadabb volna — igen természetes dolog, hogy minden baj fel­szint keres, miből azonban nem következik, hogy a baj egyszersmind nagymérvű is, vagy hogy az másutt, más államban és más rend­szer alatt elő nem fordul. És utóvégre mi tagadás benne, mélt. főren­dek, hiszen nem élünk a legjobb, legtökéletesebb világban, de a Voltaire-féle Pangloss-nak legjobb és legtökéletesebb világa egyátalában nem existált soha sehol és egyátalában nem is existálhat. A második, a mit megjegyezni kívántam, az, hogy a külföldre való hivatkozás, a mely szintén oly nagy szerepet játszik a költségvetési vita alkalmával, csak igen kivételes esetekben birhat döntő súlylyal. Mert hogy a külföld pél­dája mérvadó legyen, arra okvetlenül szükséges volna a legrészletesebb összehasonlítást eszkö­zölni. Nem csak a tényeket kellene összehason­lítani, a melyek egymással szemben állíttatnak, hanem mindazokat, a mikből e tények folynak, az összes mellékkörülményeket és utóvégre a nemzeti jellemet, a történeti multat is számba kellene venni. És ha valaki szemünkre lobbantja, hogy miért nem alkalmazzuk, miért nem honosítjuk meg ez vagy amaz intézményt, mely ebben vagy abban az államban telje­sen megfelelt, nem kérdezhetjük-e ugyanazon j°gg a b hogy miért nem alkalmazza Angol­ország Írországgal szemben azon dualisticus és delegationalis szervezetet, a mely az osztrák­magyar monarchia állam ereibe hosszú állam­jogi viszályok után új, biztosabb és szerintünk megdönthetetlen erőt oltott. Bocsánatot kérve, méltóságos főrendek, a sok mindenféle eltérésekért, ezen szándékom ellenére hosszura nyúlt előadásomat azzal feje­zem be, hogy (Halljuk! Halljuk!) miután átalá­nos köz- és financiális állapotunkat nem találom olyan aggasztónak, a minőnek ezt sok oldalról ecsetelték; miután az átalános kormányzati és financiális politika mellett a kormányzat min­den egyes fontosabb ágazatában nevezetes, egész­séges és szép reményre jogosító haladást lá­tok : az előttünk fekvő költségvetést készségesen elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. (He­lyeslés. Éljenzés.) Kálnoky Dénes gr.: Nagyméltóságú el­nök úr, méltóságos főrendek! Nem szándékozóra az előterjesztett költségvetés számtételeinek bírálatába bocsátkozni, a pénzügyministerium által összeállított kimutatásból elég világosan ki­tűnik pénzügyi helyzetünk komoly — mond­hatnám mostoha — állása. Komolynak mondom a helyzetet méltóságos főrendek, a mennyiben az adófelemelések, új adók, pénzügyi műveletek és állambirtokok eladása mellett sem száll le deficitünk és a mennyiben a közvagyonosodás — daczára annak, hogy ugy a magas kormány, mint a létező egyletek és egyes hazafiak a köz­gazdaság és ipar érdekeinek előmozdítására tö­rekesznek — még sem emelkedett oly mérvben, mint az óhajtandó lenne. Ezt bizonyítják mélt. főrendek egyfelől a kisbirtokú földmívelő osztálynál előforduló el­szegényedési tünetek és bizonyítják a mind gyakrabban előforduló kivándorlások. E nyo­masztó pénzügyi helyzetet, mint az előttem szó­lott méltóságos főrendi tag, magam is azt tar­tom, hogy nem a rósz pénzügyi politika, hanem részint az utóbbi években hazánkat sújtott rósz termések és elemi csapások, részint a szükséges beruházások és mindenféle rendkívüli körülmé­nyek idézték elő. E rendkívüli körülmények kifolyása méltó­ságos főrendek, Bosznia és Herczegovina meg­szállása is. Meghoztuk ezt az áldozatot, mert a monarchia érdeke, tekintélye, befolyásának fen­tartása és déli határaink biztossága követelték. A czélt magát, fájdalom, nem értük el egészen, de jogunk van remélni, hogy a lázadás elfojtása után a t. közös kormány oly önálló, autonóm kormányzati rendszert fog behozni ama tar­tományokban, melyek által ama tartományok népeit, a polgárosodásnak nemcsak terheivel, hanem áldásaival is meg fogja ismertetni. Én részemről szükségesnek látom, hogy minél előbb ily politika inauguráltassék, mert az északról czikázó villámok közeli vész kitörését jelzik és szükségesnek tartom, hogy e tartományok poli­tikai állásának rendezésében oly eljárás követ­tessék, mely megóvjon attól, hogy e tartomá­nyok oly végzetszerű hatással legyenek a mo­narchiára, milyen Lombard-Velencze birtoka volt. Rendkívüli körülmény méltóságos főrendek,

Next

/
Thumbnails
Contents