Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.

Ülésnapok - 1878-96

48 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. tossága, s pedig elismeri fontosságát az ország egy vidéke szempontjából, de épen mert országos szempontból első fontosságúnak nem tarthatja, nem ígérheti a kormány azt, hogy most annak államköltségen vagy államgarantia melletti kiépittetését javaslatba hozza; ellenben semmi okot nem látna arra, hogy akadályozza, — ha az államtól garantia követelése nélkül és oly módon vállalkoznék egy társulat annak kiépítésére, hogy az állami északi vaspálya érdeke ezen kiépítés által ne veszélyeztessék. Államköltség vagy állami garantia melletti kiépítését a kormány a mostani pénzügyi helyzetben, — bár elismeri annak fontosságát — indítványozni nem szándékozik. Ez mit röviden felelni bátorkodtam: és kérem a mélt. főrendeket, hogy méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! A ministerelnök ur ő nagyméltósága közel öt hónap előtt tett interpellatiómnak azon részére, melyben átalánosságban a Magyarországban jelenleg is folytatott vasúti politikáról szóltam, nem tartotta időszerűnek jelenleg visszatérni. Megvallom magam is, hogy az túlhaladott álláspont és azt ma taglalni felesleges; ugyanazért én is csak a most hallott válaszra szorítkozom, de abból csakis azon nyilatkozatot vagyok hajlandó tudomásul venni, a melyben kilátásba helyeztetett ezen vasútnak magánosok által való kiépítésének engedélyezése, a mi eddig megtagadtatott, sőt, — és ezt hangsúlyozom — a kormány részéről meg is akadályoztattatott, még pedig nemcsak azért, mert mint a ministerelnök ur ő excellentiája mondta, egyes községek, sőt az egész megye kényszeríttetett ezen vasút garantirozásához való hozzájárulásra. A közlekedési ministeriumban legjobban tudják, hogy e vasút magánosok által, az állam minden megterheltetése nélkül terveztetett építtetni, mint a mely nem valami kis vidéki érdekű vasút, hanem oly összekötő vasút, a melynek fontosságát és czélszerűségét kétségbe vonni nem lehet; mert a fővárostól északnak sokkal rövidebb vonalat képez, mint az államvasút. Ez történt évek előtt, és akkor a kormány minden alapos indok nélkül megtiltotta az építkezést. Ezen tényben rejlő igazságtalanság volt az ok, a miért én ez ügyet a mélt. főrendek figyelmébe ajánlottam és kértem a kormányt, hogy ezen nézettől a jövőre nézve térjen el. Örömmel constatálhatom tehát, hogy a kormány ma hajlandónak mutatkozik előbbi álláspontját elhagyni és megengedni azt, hogy e vasút az érdeklettek saját erejéből kiépíttethessék ; bár azon feltétel, a melyhez ezen engedélyezés köttetik, rendkívüli nehézzé, talán lehetetlenné is teszi a kivitelt; mert azt, hogy ezen vasút, mely egyik irányban a fővárosból kiágazik és az államvasuttal megint egyesül, ugy jöjjön létre, hogy ez utóbbinak, t. i. az államvasutnak érdekét ne sértse, hamarjában föl nem tudom fogni. S igy meglehet, hogy a kormány, ha akarja, kiépíthető e vasút, de ép ugy meg is akadályozhatja annak létrejöttét, a mint határozottan és világosan megakadályozta azt eddig. Én mondom, nem akarva feltételezni a kormányról azt a szándékot, a mely szerint azt mondja, hogy megengedem az építést, de tényleg a vasút létre jöttét még is megakadályozza, — elfogadom a kedvezőbbnek látszó mostani vélemény nyilvánítását, és tudomásul veszem a ministerelnök ur válaszát s egyszersmind megvárom a kormánytól, hogy annak idejében azon vidéknek magán tevékenység utjáni törekvését istápolni fogja. Tartózkodni fogok ugyan most az átalános vasúti politika jelen helyzetére nézve megjegyzéseket tenni, de nem hallgathatom el abbeli észrevételemet, mely szerint nem tarthatom helyesnek a kormány azon álláspontját, hogy daczára az ország mostani pénzügyi helyzetének, a melyre a ministerelnök ur ő nagyméltósága is hivatkozott, a kormány nagy áldozatokat igénybe vevő más vasutakat szándékozik építeni, a melyekről biztosan csak azt tudjuk, hogy sok pénzbe, az ország nagy áldozataiba fognak kerülni, de azok hatását nemcsak hogy nem számithatjuk ki előre, sőt világos, hogy jövedelmezővé tétele minden valószínűség szerint csak roppant nagy küzdelem által lesz lehetséges; midőn — mondom — a kormány ily ropj pánt áldozatokba kerülő és bizonytalan jövőjű i vasutakat akar létrehozni, ugyanakkor más ' vonalakat, a melyeknek jövedelmezősége, a meny-