Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-93
XGIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 19 kek e helyen is hódoló tisztelettel kihirdettetvén, azok eredeti példányai az országos levéltárban fognak biztos őrizet végett elhelyeztetni. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a, képviselőháznak az 1880. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat végleges megszavazására vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök: Ha a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatnak venni, {Felolvasottnak veszszükf) az ki fog nyomatni és kiosztatni, előlegesen pedig véleményadás végett a hármas állandó bizottságnak fog kiadatni. A bizottság tagjait bátor voltam holnap délelőtt 11 órára ülésre egybehívni, hogy a munka felosztása iránt határozzanak és a magas kormány tagjaival egyetértöleg állapítsák meg azon sorrendet, melyben az államköltségvetés egyes részletei tárgyalás alá vétetni fognak. Következik a beszterczebányai püspök múlt alkalommal tett interpellatiójára, ő nagyméltósága a vallás- és közoktatásügyi minister ur által adandó válasz. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! A beszterczebányai püspök ur ő excelleníiája interpellati ói intézett hozzám, hogy az alapok és alapítványok, különösen a vallás- és tanulmányi alap kezelésének felügyeletére tervezett bizottság, s annak szervezete és hatásköre iránt nyilatkozzam. Van szerencsém ezen interpellatióra ezennel válaszolni. Miután mindazon ügyek, melyek a magyar udvari cancellária s a magyar kir. helytartótanács által kezeltettek, az 1848: III. t. czikk 6. §-a értelmében most a ministerek által kezeltetnek, az alapítványi ügyek s különösen a vallás- és tanulmányi alap kezelése a cultusés közoktatási minister tárczájához csatoltataitak, a nélkül, hogy ezen alapok bevételei és kiadásai az államköltségvetésbe felvétettek volna: keletkeztek ennek folytán kérdések s kételyek ezen alapok és alapítványok jogi természetére s kezelési rendszerének czélszerűségére nézve. Én, —• habár individuális nézetem szerint ezen alapok katholikus jellegűek, — mint tagja a kormánynak, szemközt némely kételyekkel, nem elleneztem s nem is ellenezhetem ezen alapok .jogi természetének megvizsgálását; — de miután mindig azon nézetben voltam, hogy ezen ügyet végleg csak új törvény alkotása által lehet rendezni —- amint ez 1715-ben, 1730-ban s 1790ben is ezen alapokra nézve történt — addig pedig a kezelési rendszert javítani kell és lehet: felkértem 1876-ban ő Felségét, hogy engedje egy kilencz tagú bizottság összeállítását, mely a •tanulmányi és a vallásalap 10 évi számadásait s az egész kezelési rendszert megvizsgálhassa. E bizottság jelentését megtévén, azon javaslatot is terjesztette fel, hogy ezen alapok kezelésének ellenőrzésére alakíttassák ideiglenesen egy 15 tagból álló bizottság. Én a bizottság jelentésére saját megjegyzéseimet megtévén, — ezen javaslathoz csatlakoztam, mire Felséges urunk még 1878. november 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, »hogy az alapokat kezelő vallás- és közoktatási minisíernek az 1848: III. t. ez. értelmében fennálló felelősségének épségben tartása mellett, bizottság alakittassék, melynek hivatása leend a vallásés tanulmányi alap tulajdonát képező törzsvagyon épségben tartására ügyelni és a ministert ez irányban tanácsával támogatni.« E végből a bizottság hatáskörét körülvonalozó szabályzatban kimondatik, hogy »a nevezett alapok évi költségelőirányzatai, mielőtt a legfelsőbb jóváhagyás alá terjesztetnének, ezen bizottságban megvitattassanak és az ezen alapok vagyonságairól készített évi zárszámadások a bizottságnak átvizsgálás végett kiadassanak — s annak a költségvetésekre és zárszámadásokra tett észrevételei is mindig ö Felsége elé terjesztessenek «; önkényt értetvén, hogy a bizottság az alapok tulajdonát képező jószágok gazdasági és eredeti költségelőirányzatait és számadásait is tárgyalás alá veheti. Továbbá rendeltetik, hogy * valahányszor oly ügyekről van szó, melyek a nevezett alapok törzsálladékának jelentékeny megváltoztatását tárgyazzák, jelesen a) ha pénztőkék átváltoztatásáról — b) az alapok tőkéinek ingatlanokba fektetéséről — c) a tőkék felhasználásával járó nagyobb építkezések foganatosításáról — d) ingatlanok vásárlásáról, eladásáról vagy elcseréléséről van szó, a mennyiben az ingóság értéke 10,000 forintot meghalad, — a bizottság előleges véleményét a minister mindig kikérendi.< 3*
