Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-132
CXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 173 indirecl aduk emelkedése nem az állami jólét emelkedésének a mérve, és nem is az állam jövedelmei nem szaporításáról, hanem az indirect adók emelése és maradandó emelése lehelségéről szóltam, és azt állítottam, hogy az indirect adókat nem lehet emelni ott, a hol az indirect adóknak nincs tárgya, az ipar emelése az indirect. adók jövedelme emelkedésének az alapja. S épen azért, hogy lehessenek indirect adóziatás utján államkincstárunknak jelentékeny jövedelmei, az ipar és a fogyasztás emelése és ezen emelés érdekében jelenleg az adózóknak kitelhető megkimelésére fektettem a súlyt. Erre fektettem a súlyt nemcsak Magyarország tekintetében, hanem az egész vámterületre nézve, a mennyiben a mi nyerstermelésünk fogyasztói és a monarchia iparának súlypontja túl van, s a magyar nyerstermelés ezen iparnak fogyasztásában leli legalább egyelőre még legjelentékenyebb támaszát. Berényi Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök, ur méltóságos főrendek! A pénzügyér urnak előadásából egy fpár pontot kiemeltem, a melyeket hallgatással elmellőzni nem tartanék helyesnek. A pénzügyér ur azt mondta, hogy ő épen ezen adóczikkeket azért emelte ki, mivel ezek által legkevésbbé látja sújtva az adózókat s épen ezen czikkek után fog az adó leghamarabb és legbiztosabban befolyni. Elismerem, hogy ezek talán csakugyan azon adózási czikkek, melyek után még lehet valami adót nyerni. De ha a pénzügyér ur épen csak ezen 3 czikket találta alkalmasnak arra, hogy a deficitet az ezekből befolyó jövedelem utján fedezze, akkor valószínű, hogy több ilyen tárgy nem létezik. Mit fog aztán tenni a pénzügyér ur, ha jövőre talán még nagyobb lesz a deficit? Akkor bizonyosan más czikkeket fog kiemelni és megadóztatni, mert a deficitet fedezni kell. S mi lesz a következés? Az, hogy mivel az egyenes adókat, a mint maga a pénzügyér ur is beismeri, emelni nem lehet, ismét az indirect adókra kerül a sor s ezeket majd in infinitum kell emelni. Hogy mi lesz ennek a következménye, az kiszámíthatatlan annál inkább, minthogy a képviselőházi tárgyalások alkalmával több kormányférfi is kiemeli e ezen adók jövedelmének a precariusságát. Én nem ismerem el ezen adók helyességét, és azt tartom, hogy azok nagyon károsak még erkölcsi tekintetből is, minthogy azt fogják előidézni, hogy azon szegény emberek, a kik eddig kávéval éltek, minthogy nekik azon szükséges krajczárjuk nem lesz meg, a páliukafogyasztásra fognak szoríttatni. Hogy ez lehet-e a kormány feladata, azt most megbírálni nem akarom. De most áttérek arra, mit ö kegyelmessége Zichy Ferencz gr. előterjesztett. Azon sorozatból, melyet a direct és indirect adók emelésére nézve előadott, azt látom, hogy bizonyos fokig az indirect adók emelhetők évről évre. De ennek talán van határa. Mert ha még tovább akarjuk emelni az indirect adókat, valószínűleg oda fogunk jutni, hogy meg lesz az adó, meg lesz a kivetés is, de nem lesz behajtás. Nézetem szerint szükséges mindig különbséget tenni a gazdag és szegény ország közt. Természetes, hogy Francziaországban az indirect adók jövedelme évről évre emelkedik, mert ott azon fogyasztók nem mérlegelik, hogy az illető tárgy sokba vagy kevésbe kerül-e, hogy nagyobb vagy kisebb adó van-e reá vetve, hanem megszerzik, és ennélfogva az indirect adó évről évre növekedik. Azt hiszem, hogy Franczia- és Angolország viszonyait nem lehet összehasonlítani a mi viszonyainkkal, és nálunk nagyon óvatosan kell eljárnia a pénzügyministernek, ha az indirect adók emelését tovább akarja folytatni, mert valószínűen oda fog fejlődni a dolog, hogy a szükség meglesz, a kivetés is meglesz, de behajtani nem lehet. S minthogy én ezen adót károsnak tartom, a törvényjavaslatot el nem fogadhatom. Elnök: Ha nincs, ki még szólni kivan, minthogy többen ellenezték a törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadását, szavazás által kell dönteni. Méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szapáry István gr., Rudnyánszky József b. és Zichy Ferarris Lajos gr. jegyzők (Jelváltva olvassák a törvényjavaslat egyes §%-ait, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot mind elvére és lényegére, mind pedig
