Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.

Ülésnapok - 1878-132

CXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 169 Engedelmet kérek, de ha mi sem egyenesadók, sem földadó emelése, sem pedig fogyasztási-adók behozatala által nem emelhetjük jövedelmeinket, akkor ez oda vezet, a mit Schmidegg gr. ur ö méltósága jelzett, hogy kiadásainkban tegyünk nagyobb reductiókat, a mit én az ország fejlődésére nézve károsnak tartok. Azt mondja továbbá ö méltósága, Jhogy ezen intézkedés káros az iparra nézve. Ez, méltóságos főrendek, csak a czukor és a sörgyártásra vonatkozhatik. Azonban méltóztassanak megengedni, de a törvényjavaslattal a czukorgyárakra nézve sem oly új adóztatási, sem oly új ellenőrzési mód nem hozatik be, a mely a monarchia másik felében is fenn nem áll, hanem marad mindenben az eddigi állapot; és addig, mig a gyár 50 kilogrammon falul nem ad el czukrot, a mi már a kiskereskedő eljárását foglalná magában, mindaddig a gyár minden ellenőrzéstől meg van mentve. Azt mondja Schmidegg gróf ur ő méltósága, hogy ezen törvényjavaslat sújtani fogja a kereskedést. Nézetem szerint azonban a törvényjavaslat intézkedései a nyilt községekben nem fogják a kereskedést sújtani, mert ha az illető községben meg van állapítva a kereskedők és iparosok által fizetendő évi átalány, egyéb intézkedés a forgalmat nem fogja akadályozni, mert az az intézkedés, a mely szintén volt contempiálva, hogy ezen árúkra bélyeg alkalmaztassák és hogy ezen czikkeket csak akkor lehessen elárusítani, ha a bélyeg rajtuk van, sokkal inkább akadályozná a forgalmat, mint a törvényjavaslatban foglalt módozat. De a zárt városokban sem fogja ezen adóztatás a kereskedést sújtani. Méltóztassanak csak e javaslat intézkedéseit az egyéb államokban fennálló fogyasztási adókra vonatkozó törvények intézkedéseivel összehasonlítani, azt fogják tapasztalni, • hogy azokban oly könnyítések nem foglaltatnak, mint e javaslatban. Ebben meg van adva a mód, hogy a kereskedőnek a kormány adómentes beés kiviteli engedélyt adjon; hogy raktárak állíttassanak fel, melyekbe minden nehézség nélkül adómentesen hozathatnak be és ismét vitethes FŐRENDI NAPLÓ 1878 — 81. II KÖTET. senek ki az illető árúczikkek; meg van adva a restitutio egész 8 kilogramm vagyis egy süveg czukorig, tehát mind oly kedvezmény, melyek a kereskedelem érdekeit kielégíthetik. S e tekintetben ép azért, mert mindazon kívánalmak, melyeknek a kereskedelmi testület kifejezést adott, ezen javaslatba fel is vétettek, és az igy nyilvánított méltányos kivánalmaknak kellő kifejezés is adatott a javaslatban. De más városokban — akár Ausztriát vegyük, akár a külföldöt — szintén vannak fogyasztási adók akárhány czikkre, s ha csak magát Bécset nézem, ott is ötven czikkre, még sem állithalja senki, hogy ott azért, mert ezen tárgyakra fogyasztási adó van vetve, ezen czikkekben a kereskedés olt semmivé van téve. De azt említi Schmiedegg gr. ur ő méltósága, hogy midőn azt mondják: a kereskedőt fogja sújtani, s a kereskedelmi testületek szólalnak fel, azt mondja a kormány, hogy nem őket fogja sújtani, midőn ismét a fogyasztók szólalnak fel, akkor megint a kormány azt mondja, hogy a fogyasztókat ugy sem fogja sújtani. Engedelmet kérek, én legalább és a kormány bármely tagja ily érveléssel nem élt; mert az, hogy hozassák be oly adó, mely senkit sem sújt, az sem nekünk, sem senki másnak sikerülni nem fog; mert valakinek meg kell azt fizetni. De mondtuk igenis, hogy a földbirtokost földbirtoka arányában nem fogja terhelni, mondtuk igenis, hogy fizetni fogja az, a ki fogyaszt, s ezt joggal terheli is. A kérdés tehát az, hogy ha, midőn fizetni kell valakinek, s ez esetben a fogyasztónak, csakugyan arányban áll-e ez ezen czikk értékével és csakugyan oly nagy mérvben van-e terhelve a fogyasztó, hogy tűrhetetlenné válik. Ha méltóztatik ezeo czikkeknek — akár a czukor, akár a kávénak — értékét tekintetbe venni, ehhez viszonyítva és ezen kereskedelmi czikkeknek különb en is a dolog termeszeiében lévő árhullámzásánál fogva az adóból eredő ártöbblet oly aránytalanul csekély, hogy ezen czikkek fogyasztását alterálni nem fogja. Mert a czukor régi fontjánál másfél krajczár, a kávénál 4 krnyi emelkedés oly csekélység, hogy csakugyan a fogyasztást megakadályozni nem fogja. Ha pedig azt méltóztatik venni, hogy egy főre — még pedig rendes, állandó fogyasztót véve fel, és nem 22