Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-132
162 CítXXlI. ORSZÁGOS ÜLÉS. foglaltatva azon kellékek, a melyektől a közbiztosság czélszerűsége feltételeztetik. A fegyelemről, a legénység kiegészítéséről, annak minősítéséről gondoskodva van és a mennyiben eljárásukra nézve mind közigazgatási, mind pedig rendőri tekintetben a polgári hatóságok alá vannak helyezve, az egyéni jogokat is biztosítva látom a kihágások ellen. Azon biztos feltevésben, hogy a ministeriumok által adandó rendszabályokban a csendőrségi tisztek utasíttatni fognak arra, hogy a közbiztossági szolgálat miként teljesítése felett ellenőrködjenek, igy különösen az őrjáratokra nézve és másfelől, hogy a netalán előforduló kihágásokra nézve jelentésűket a főparancsnokság utján necsak a ministerium elé, hanem az illető főispánhoz is juttassák a végett, hogy, ha netalán az alantasabb polgári hivatalnokok az ily kihágásokra nézve hanyagul járnának el, ezen esetben a főispán a maga részéről a szükséges intézkedéseket rögtön megtehesse"; egyszersmind azon meggyőződésből kiindulva, hogy ezen intézkedést átalános rendőri törvények és különösen a mezei rendőrségi törvény fogják követni, a melyek nélkül én ezen intézménytől tökéletes eredményt nem várhatok, a törvényjavaslatot készséggel elfogadom. {Helyeslés.) Elnök: Van-e még, a ki szót kívánna emelni ? Ha nincs, kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átaláoosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Méltóztassanak azt pontonkint meghallgatni. Szapáry István gr. jegyző {olvassa az 1—5. %%-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 6. szakaszt). Sztáray Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A 6. szakasz első bekezdése igy szól: >A csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztossági közegek lehetőleg alkalmaztatnak.* Miután nézetem szerint a csendőrségnek igen nagy ereje, morális ereje abban van, hogy igen tekintélyes és úgyszólván új emberek legyenek, nem pedig azok, a kik a régi, nem épen igen jó közbiztossági szolgálattal némi összeköttetésben állanak. Azt hiszem, hogy e szakasz ily értelmezése csak cum grano salis vétessék, és ha lehet, a szakasz kihagyassék. Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A dolog természetében fekszik, hogy csak olyanokat lehet alkalmazni, a kik birnak azon kellékekkel, hogy megfelelhessenek a szolgálatnak, de ezen magyarázat mellett egyfelől azt hiszem, helyes és méltányos, hogy azok is, kik eddig a szolgálatot teljesítették, alkalmaztassanak. De a mi sokkal fontosabb ennél, azt hiszem, arra, hogy a csendőrök mindjárt eleinte megfeleljenek a czélnak, semmi sem fog többet tehetni, mintha sikerül az, a mi szándékomban van, hogy minden egyes őrsön legyen egy új egyén, ki a csendőrségi szolgálatba régibb idő óta begyakorolva van, de egyszersmind legyenek ott a helyi viszonyokat, a vidéket és az embereket ismerő egyének. Különösen szándékba van véve, hogy azok egy része, kik alkalmaztatni fognak, már előre oktattassanak az Erdélyben lévő csendőrségnél a csendőrségi szolgálatban és hogyha ott valaki egy fél év alatt arra valónak nem fog bizonyulni, az nem fog alkalmaztatni. Azt hiszem, hogy a csendőri szolgálat érdekében nagyon helyes az, ha el lehet érni — és erre kell törekedni — ha minden őrségnél a lehetőségig a helyi viszonyokat ismerő egyének is alkalmaztatnak. Ez intentiója ezen szakasznak és azért kérem annak elfogadását. {Helyeslés.) Elnök: A 6. §. ellen egyéb észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. Szapáry István gr. jegyző {olvassa a 7. %-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 8. %-t). Fejérváry Géza b., államtitkár a honvédelmi ministeriumban: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Miután a törvényhozásnak szándéka a csendőrséget katonailag szervezni, indíttatva érzem magamat itt egy passusra figyelmeztetni, a mely szerint az mondatik, hogy a csendőrség által elkövetett fegyelmi és bűnügyekben kizárólag a magyar kir. honvédelmi bíróságok illetékesek. Tudva lévő dolog, hogy minden katonailag szervezett testületnél a fegyelmi jogot az illető katonai felebbvaló gyakorolja és igy a csendőrségnél is, mint minden más katonailag szervezett testületnél, a fegyelmi jog a tisztek által gyakoroltatik. A kormánynak tehát egyátalában nem lehet szándéka ezen fegyelmi jogot a
