Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-18
74 XVIII. OESZÁGOä ÜLÉS. halták el azon ajánlatot, hogy a legtöbb kedvezmén3 r i viszony állíttassák a lejárandó szerződés helyébe, Francziaország és az osztrákmagyar monarchia között, a szerződés lejárván, már majdnem megszűnt minden szerződéses viszony, mikor azon expedienshez folyamodtak a két kormány megbízottai, hogy ha nem is a tarifára vonatkozó szerződés, de legalább az 1866. évi szerződésnek azon részei, melyek a kölcsönösségi jogviszonyt, a közlekedési, a birtok és a consularis viszonyokat meghatározzák, egy évre meghosszabbíttassanak. Ebben mindkét kormány megbízottai megnyugodván, igy jött léire az első törvényjavaslat, a mely a Francziaországgal 1866. deczember 11-én kötött hajózási szerződés, consularis egyezmény, az örökségek szabályozásáról szóló egyezmény, valamint a szellemi és művészeti munkák tulajdonjogát biztosításáról szóló egyezmény hatályának meghosszabbításáról szól. Mindezek mellett azonban az 1878. év első napjától kezdve a tarifára, a kereskedelmi vám szabályozására nézve egyátalában szerződésen kívüli viszony állott fenn, mind reánk, mind pedig Francziaországra nézve. Francziaország a saját autonóm tarifának tételeit alkalmazta, melyek az osztrák-magyar monarchiára nézve sokkal kedvezőtlenebbek sok czikkre nézve, mint a Francziaországgal legtöbb kedvezményi viszonyban álló államok tarifáinak némely tételei, Miután pedig az osztrák-magyar monarchia két része közt létre jött vám- és kereskedelmi szerződésről szóló egyezmény 3-dik czikke határozottan azt rendeli, hogy azon esetben, hogy ha valamely állam mi irányunkban kedvezőtlenebb tételeket léptet életbe, mint a minőket más, legtöbb kedvezménynyel bíró államokkal szemben alkalmaz, akkor saját önálló autonóm tarifánk mellé még retorsioképen 10% veendő vámemelésképen és azon tárgyakra nézve, a melyek a mi önálló tarifánkban felvéve nincsenek, az értéknek 5%-a szedendő, a lajthántúíi kormány felszólítására a magyar kormány kötelességének ismerte a törvény életbe léptetését nem gátolni, mi által az osztrák-magyar monarchia és Francziaország közt egy bizonyos oly kellemetlen súrlódás állott elő, mely különösen azon érzelemnek és azon szívélyes hangulatnak, melyben a két kormány egymással állott, a közelebbi időkben teljességgel nem felelt meg, s mindkét részre nézve csak kellemetlen lehetett. Ennek következménye az volt, hogy alig pár napig volt életben mind az osztrák-magyar monarchiában, mind Francziaországban ezen viszony; rögtön jött innen és onnan az ajánlat a kibékülésre. Az osztrák-magyarmonarchia teljes készséggel nyújtott kezet, s ennek következtében állott elő azon második szerződés, mely január 20-án köttetett Francziaországgal s legtöbb kedvezményi viszonyt alapit meg a két ország közt. Többet alig kellene mondanom e tárgyról; azt gondolom fel van fejtve ezzel ezen tárgy állása és a legtöbb kedvezményi viszony kérdése. De van egy pőtnyilatkozat, mely a franczia szövegben igy kezdődik: »Au moment de procéder ä la signature de la Gonvention provisoire« stt>., melyben kötelesnek érzi magát a franczia biztos kijelenteni, hogy a borra nézve a legtöbb kedvezményi tarifa az osztrák-magyar monarchiából Francziaországba beviendő ezen kereskedelmi czikkre nézve 3 frank és 50 centimé. Azt. lehet kérdezni, hogy ez mit jelent? Saját monarchiánk biztosai nem látták szükségesnek beleavatkozni ezen tariffa tétel megbirálásába, és kijelentették a pótnyilatkozat mellett szintén pótnyilatkozatban, hogy a legtöbb kedvezményi viszony értelme ismeretes, ők azt akarják biztosítani saját monarchiánk számára egyfelől, másfelől pedig azt, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a határszéli forgalmat illetőleg bizonyos speciális kedvezmények létesíttessenek. Legyen szabad egy pár szóval előadnom azon álláspontot, melyet a magyar kormány ezen pótnyilatkozattal szemben elfoglalni helyesnek és szükségesnek talált. (Halljuk!) Való az, hogyFrancziaországnak van szerződési viszonya egy más idegen állammal, a mely szerint csak 30 centimé fizettetik egy hectoliter bornak Francziaországba beviteléért. Ez Portugália. De való egyszersmind az is, hogy ezen szerződés fel van mondva, ezen szerződés, ha emlékem nem csal, már június 15-én lejár; és más részről az is áll, hogy az osztrák-magyar monarchiának Francziaországba való borbevitele jelentéktelen volt; az is áll, hogy Francziaország akkor,
