Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-18

74 XVIII. OESZÁGOä ÜLÉS. halták el azon ajánlatot, hogy a legtöbb ked­vezmén3 r i viszony állíttassák a lejárandó szer­ződés helyébe, Francziaország és az osztrák­magyar monarchia között, a szerződés lejárván, már majdnem megszűnt minden szerződéses viszony, mikor azon expedienshez folyamodtak a két kormány megbízottai, hogy ha nem is a tarifára vonatkozó szerződés, de legalább az 1866. évi szerződésnek azon részei, melyek a kölcsönösségi jogviszonyt, a közlekedési, a bir­tok és a consularis viszonyokat meghatározzák, egy évre meghosszabbíttassanak. Ebben mindkét kormány megbízottai megnyugodván, igy jött léire az első törvényjavaslat, a mely a Fran­cziaországgal 1866. deczember 11-én kötött hajózási szerződés, consularis egyezmény, az örökségek szabályozásáról szóló egyezmény, vala­mint a szellemi és művészeti munkák tulajdon­jogát biztosításáról szóló egyezmény hatályának meghosszabbításáról szól. Mindezek mellett azonban az 1878. év első napjától kezdve a tarifára, a kereskedelmi vám szabályozására nézve egyátalában szerződésen kívüli viszony állott fenn, mind reánk, mind pedig Francziaországra nézve. Francziaország a saját autonóm tarifának tételeit alkalmazta, melyek az osztrák-magyar monarchiára nézve sokkal kedvezőtlenebbek sok czikkre nézve, mint a Francziaországgal legtöbb kedvezményi vi­szonyban álló államok tarifáinak némely tételei, Miután pedig az osztrák-magyar monarchia két része közt létre jött vám- és kereskedelmi szer­ződésről szóló egyezmény 3-dik czikke hatá­rozottan azt rendeli, hogy azon esetben, hogy ha valamely állam mi irányunkban kedvezőt­lenebb tételeket léptet életbe, mint a minőket más, legtöbb kedvezménynyel bíró államokkal szemben alkalmaz, akkor saját önálló autonóm tarifánk mellé még retorsioképen 10% veendő vámemelésképen és azon tárgyakra nézve, a melyek a mi önálló tarifánkban felvéve nincse­nek, az értéknek 5%-a szedendő, a lajthántúíi kormány felszólítására a magyar kormány kö­telességének ismerte a törvény életbe léptetését nem gátolni, mi által az osztrák-magyar mo­narchia és Francziaország közt egy bizonyos oly kellemetlen súrlódás állott elő, mely külö­nösen azon érzelemnek és azon szívélyes han­gulatnak, melyben a két kormány egymással állott, a közelebbi időkben teljességgel nem fe­lelt meg, s mindkét részre nézve csak kelle­metlen lehetett. Ennek következménye az volt, hogy alig pár napig volt életben mind az osztrák-magyar monarchiában, mind Franczia­országban ezen viszony; rögtön jött innen és onnan az ajánlat a kibékülésre. Az osztrák-magyar­monarchia teljes készséggel nyújtott kezet, s ennek következtében állott elő azon második szerződés, mely január 20-án köttetett Franczia­országgal s legtöbb kedvezményi viszonyt alapit meg a két ország közt. Többet alig kellene mondanom e tárgyról; azt gondolom fel van fejtve ezzel ezen tárgy állása és a legtöbb kedvezményi viszony kér­dése. De van egy pőtnyilatkozat, mely a fran­czia szövegben igy kezdődik: »Au moment de procéder ä la signature de la Gonvention pro­visoire« stt>., melyben kötelesnek érzi magát a franczia biztos kijelenteni, hogy a borra nézve a legtöbb kedvezményi tarifa az osztrák-magyar monarchiából Francziaországba beviendő ezen kereskedelmi czikkre nézve 3 frank és 50 centimé. Azt. lehet kérdezni, hogy ez mit jelent? Saját monarchiánk biztosai nem látták szük­ségesnek beleavatkozni ezen tariffa tétel meg­birálásába, és kijelentették a pótnyilatkozat mellett szintén pótnyilatkozatban, hogy a legtöbb kedvezményi viszony értelme ismeretes, ők azt akarják biztosítani saját monarchiánk számára egyfelől, másfelől pedig azt, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a határszéli forgalmat illetőleg bizonyos speciális kedvezmények létesíttessenek. Legyen szabad egy pár szóval előadnom azon álláspontot, melyet a magyar kormány ezen pótnyilatkozattal szemben elfoglalni helyesnek és szükségesnek talált. (Halljuk!) Való az, hogyFrancziaországnak van szerző­dési viszonya egy más idegen állammal, a mely sze­rint csak 30 centimé fizettetik egy hectoliter bornak Francziaországba beviteléért. Ez Portugália. De való egyszersmind az is, hogy ezen szerződés fel van mondva, ezen szerződés, ha emlékem nem csal, már június 15-én lejár; és más részről az is áll, hogy az osztrák-magyar monarchiának Francziaországba való borbevitele jelentéktelen volt; az is áll, hogy Francziaország akkor,

Next

/
Thumbnails
Contents