Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-16

68 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. gyümölcseit, s hihetőleg a lovak rövid idő alatt még sokkal jelentékenyebb kiviteli czikket fognak képezni. A szarvasmarha-kivitel nem mutat ilyen kedvező képet; nem nagyon jelentékeny rnenynyiség az, a mit kivittünk. Az a mi e részben jelentékenyebb kiviteli czikknek mutatkozik, a borju-kivitel, nem nagyon örvendetes jelenség. A szarvasmarha-kivitel marad ugyanazon mérvben, a mint állott. És itt legyen szabad megemlítenem, eltérve azon sorrendtől, a mely a szerződésben előtűnik, — az állat-egészségi ügyre vonatkozó stipulatio fontosságát. Ez jövőben az os-ztrák-magyar monarchiát arra fogja képesíteni, hogy még vész idején is nem csak lovat, de a nem vészes, nem ragályos, a desiníiciált, úgynevezett biztos vidékről a szarvasmarhát is kivinni lehessen, azon stipulatiok mellett, a melyek ezen megállapodás nyomán életbe léptettettek, a külföldre, jelesen Olaszországba. Ez, megvagyok győződve felőle, ha kellő gonddal és figyelemmel leszünk szarvasmarha állományunk emelésére, fel fogja emelni egyszersmind és biztosítani fogja a szarvasmarha-ke- j reskedést a külfölddel, legalább azon államokká], I a melyekkel ily szerződést, köthetünk. Ez áll különösen a juhokra, a hízott ürükre nézve. Feljogositva éreztem magam mellőzni azt, hogy az Olaszországba kivitt lovaktól eddig szedett 6 frank vám ezentúl nem fog szedetni, inert ezen czikk vámmentes lesz. Oly nagy fontosságuaknak és nagy horderejüeknek tetszettek előttem azon stipulatiok, melyek a kereskedésnek biztosságát jövőre megadják, hogy ezt mellette elenyésző értékűnek tekintem, habár ez is ér mindenesetre annyit, a mennyit darabonként hatszor véve a kivitt lovak összege mutat. Nem is tartom szükségesnek a kiviteli czikkek egyéb ágainál maradni, csupán azon tárgyakat legyen szabad megemlítenem, melyek Olaszországból hozatnak be; azért teszem ezt, hogy a méltóságos főrendek képet formálhassanak magoknak afelől, mily tárgyaknak milynemű megvámoltatása van jelenleg itt szóban. A czitrom. limoni, narancs fizetett az 1878. decz. 31-én I lejárt szerződés szerint méter mázsánként 4 ül 40 krt, a jelen szerződés alapján fog fizetni 4 frtot. A rizs fizetett 50 krt, most fog fizetni 1 frtot. A faolaj 3 frtot fizetett, fizetend ezentúl 2 frt 40 krt. A sajt fizetett 9 frtot, ezentúl fog fizetni 4 frt 40 krt. Méltóztatnak látni, hogy egyes olyan czikkeknél, melyek kisebb-nagyobb mérvben luxus-articulusoknak nevezhetők, nagyobb vámtételek vannak megállapítva. Ez bizonyos fiscalis jövedelmet biztosít az állam részére a népnek nagy megterheltetése nélkül. Leginkább használt czikk ezek közt a sajt, melynek vámja nevezetesen leszállittatott. A borokra nézve némileg kivételes viszonyban állunk Olaszországgal szemben. Eddigelé két tétel állott fenn, t. i. a piemonti borokra nézve 2 frt 45 kr., a nápolyi és sicihai borokra nézve 3 frt 48 kr. De miután a provenientiát nem mindig lehet biztos alapon meghatározni, ezen felosztás fenntartása által egész sereg visszaélésnek nyittatott volna ajtó. E helyett jelenleg közbenső tétel állapíttatott meg 3 frt 20 krral. Azt gondolom, saját magunk borkereskedését, még ha semmi vámmal nem volnának is az olasz borok terhelve, félteni nem volna ok, s e vám szintén fiscalis szempontból léptettetett életbe, s azért elfogadását ajánlom. Midőn a múlt év végén szerencsém volt a Németországgal kötött vám- és kereskedelmi szerződés elfogadását ajánlani, sajnálatomat fejeztem ki a felett, hogy ez nem egyszersmind vámszerződés. Ha az vámszerződés lett volna, akkor egy igen lényeges ellenvetést czáfolt volna meg, mely az autonóm tarifa ellen felállíttatott, hogy t. i. ezentúl az osztrák-magyar monarchia a külállamokkal tarifa-szerződést kötni egyátalában képes nem lesz. Midőn e szerződést bemutatom, örömmel figyelmeztetem a mélt. főrendeket arra, hogy e vámszerződés, olynemű tárgyakra, melyek Magyarország kereskedelmére, iparára fontosak, majdnem szabad kereskedést biztosit, vagy legalább is jelentékeny előnyökkel jár, és némely tárgyakra nézve, igen szívesen megengedem, Olaszország érdekei is figyelembe vételt nyernek. Mert ha csak egyoldalulag volnának a mi érdekeink érvényesítve, és mellőzve látnám a másik szerződő fél érdekeit, félve ajánlanám a mélt. főrendeknek, mert rögtön elfogadása után, a kijátszásoknak, az ujjhuzásoknak egész seregével találkoznánk, de így meg-