Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-10

44 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. mulasztást követett el, a mennyiben nem jelent meg itten. Ne méltóztassék ezt mulasztásnak tekinteni, hanem figyelembe venni azt, hogy jelenleg a törvényhozás mindkét házában folynak tárgyalások, és igy a kormány valamely tagja csak az egyik vagy másik házban lehet jelen. Méltóztassék egyébiránt nyilatkozni és mi bátrak leszünk a kormány nevében a szükséges felvilágosításokat megadni. {Helyeslés.) Elnök : E kérdés a hármas bizottsághoz utasittatik, és a napirenden lévő tárgyak kimerültévelfog tárgyaltatni a bizottság jelentése alapján. Következik a véderőről szóló törvényjavaslat. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a ministeri indokolást), Elnök : Van-e valakinek észrevétele átalánosságban a törvényjavaslatra nézve ? Rudnyánszky József b. : Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Az előttünk levő törvényjavaslat a hadügyi viszonyok körül nézetem szerint a helyzet által indokolt s következőleg czélszerű időleges intézkedést czélozván, azt úgy átalánosságban, valamint részleteiben a tárgyalás alapjául elfogadom. Miután azonban emez időleges intézkedés hatálya csak az 1879-ik év végéig szándékoltatik kiterjesztetni, s igy az e téren szükséges gyökeresb intézkedések czéljából megkívántató tárgyalásoknak legközelebbről újabban napirendre kell tűzetniök, azon meggyőződésben, hogy egyes egyéni nézetek fontosaim, s különösen a monarchia mindkét törvényhozása által közösen elintézendő ügyekben a tárgyalások folyamának felvétele előtt is az eszmék tisztázására jótékonyan hathatnak közre : nagyméltóságtok kegyes engedelmével már ez alkalommal szabadságot veszek magamnak a véderőről szóló eddigi törvényes intézkedéseu a kormány által a hadászati és pénzügyi tekintetekből kilátásba helyezett változtatásokon kivül általam szükségesnek vélt módositása érdemében nyilatkozhatni. Nagyméltóságú főrendiház ! A hadkötelezettség kétségtelenül a legszentebb polgári kötelezettségek egyike. Az alkotmányos állam intézményeiben zsinórmértékül szolgálandó egyenlőségi elv ugyan megköveteli, hogy valamint a polgári jogok gyakorlására nézve a társadalmi állás absolut előnyül vagy akadályul ne szolgáljon, úgyszintén a kötelezettség teljesitése tekintetéből társadalmi állása absolut kedvezményben ne részesítsen, illetőleg teherrel ne sújtson senkit sem; mindazonáltal az állam magasb érdeke, az igazságosság, nemkülönben a hasznosság és igazságosság elvének czélszerű kiegyenlítéséből folyó méltányosság követelménye szükségessé teszi, hogy egyesek, jogaik gyakorlatában, kötelezettségeik teljesítésében az átalános szabályoktól eltéröleg kivételesen némi kedvezményben részesittessenek, csakhogy ily kedvezmények nyújtásánál oly módozatokról kell gondoskodni, melyek mellett az állam magasabb érdekének egy köre sem szenved — párhuzamban a másikkal — csorbát, továbbá a kedvezményezettekkel szemben a kedvezményben nem részesültek egyike sem panaszkodhatik a méltányossági elv megsértéséről. Az 1868. évi XL. t. ez. 21. §-a azok számára, kik a képzettség azon fokán állanak, mely valamely főgymnasiumban, főreáltanodában avagy ezekkel egyen-, vagy más magasabb rendű tanintézetben végzett tanulmányoknak megfelel, az egy évi önkénytességi kedvezményt biztosítja, az idézett törvény 27. §-a értelmében pedig a népiskolai tanítójelöltek, a népiskolai tanítók, továbbá azok, kik örökség utján jutottak valamely mezőgazdaság birtokába, ha rendesen birtokukon laknak, abban maguk gazdálkodnak, s az ily birtok jövedelme egy öttagú család önálló eltartására elégséges, de viszont ezen mérv négyszeres mennyiségét meg nem haladja: a hadseregbe vagy honvédségbe történt besoroztatásuk után a népoktatást, illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbé akadályozó időszakban 8 hét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idején ezenfelül csak az időszaki fegyvergyakorlatban való részvétre szoritandók. Mely tanintézetek tekintessenek az önkénytességi kedvezményre nézve a főgymnasiumokkal és főreáltanodákkal egyneműeknek az 1868. évi XL. t. ez. 21. §-ának második bekezdése értelmében a közös hadügyministerium hozzájárulásával a két ministerium által lévén megállapítandó, azok által, figyelem-