Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-8

VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 37 Háznagy urat felkérem, hogy a ministereket bevezetni méltóztassék. (Megtörténik. A ministerium hosszan tartó éljcnzéssel fogadtatik.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! {Halljuk!) Midőn mint ő Felsége legkegyelmesebb urunk által kinevezett kormány tagjai a méltóságos főrendiházban megjelenünk, kötelességemnek tartom, hogy a legmagasb trónbeszédben is kifejezett azon intentionak eleget tegyek, hogy rámutassak azon nagyfontosságú kérdésekre, melyeknek megoldása a lehetőség határai közt a törvényhozás idejét igénybe veendik. Mindenekelőtt fel kell említenem, — s ez a kormányválság mielőbbi megszüntetésére és arra, hogy a jelen viszonyok közt a kormányra vállalkoztunk, szintén határozott befolyással volt, — hogy miként tudni méltóztatnak, vannak egyes kérdések, melyeknek rendezése bár ideiglen, még ez év folyamán szükséges, ha csak ugy a törvényhozási, mint a kormányzati rendet zavarba hozni nem akarjuk. Ilyen a véderőről szóló törvénynek és Horvát- és Szlavonországokkal fennálló pénzügyi egyezménynek ideiglenes meghosszabbítása. Különben ezektől eltekintve, első és legnagyobb feladat lesz oda törekedni, hogy a keleti bonyodalmakból eredt nehézségek és az azok folytán ránk háramolt újabb terhek daczára az ország pénzügyeinek rendezése lehetetlenné ne váljék; vagyis hogy ugy a második kibocsátású kincstári jegyek beváltása, mint egyéb szükségleteink fedezése elérhető legyen a nélkül, hogy oly eszközökhez kelljen nyúlni, a melyek a perczileges szükségen segítenek ugyan, de az állam hitelét hosszú évekre megrontják. A kormány reméli, hogy e czél Magyarország hitelének alapján fog elérhető lenni, és hiszi, hogy azon helyzetben leszünk, hogy nemsokára ez irányban concret javaslattal léphetünk a törvényhozás elé. De mindamellett, tekintettel az 1867-iki törvényekre, és tekintettel a monarchia mindkét állama törvényhozásainak hazaíiságára, nem fogadhatnók el azt, hogy teljesen kizárva legyen azon eszköz is a combinatioból, hogy a monarchia közös actioja által okozott költségek esetleg közös hitelművelet által fedeztessenek. E föfontosságú kérdéseken kivül a belkormányzat minden terén nagyszámú fontos teendő vár megoldásra. Első helyen áll a véderőről szóló törvénynek egy újabb időszakra való megalkotása, a mely törvény megállapításánál komolyan fontolóra kell venni a monarchia és hazánk biztonságának érdekeit egyfelől, és a pénzügyi helyzetet másfelől; mert az egyik vagy a másik szempont figyelmen kivül hagyása bizonynyal megboszulná magát. Csak ha mind a két szempontot kellő figyelemre méltatjuk, lehet oly megoldást várni, a milyent a haza java és a trón dicsősége követel. (Helyeslés.) Hasonlólag nagy fontosságú kérdés a Horvát-Szlavonországgal a pénzügyi egyezménynek egy újabb időszakra való megkötése, melyben mindakét rész érdekei s méltányos igényeinek figyelembe kell vétetniök. Ezek mellett, mélt. főrendiház, még csak rámutatni is lehetetlen mindazon nagyfontosságú kérdésekre, a melyeknek mielőbbi alapos megoldása hazánk érdekében van. Az igazságszolgáltatás terén egész halmaza a teendőknek vár megoldásra. — A múlt országgyűlés alatt megalkotott büntető törvénykönyv, az életbeléptetési, a rendőri kihágásokról és a büntető eljárásról szóló törvényeknek megalkotását várja, hogy érezhető legyen azon hatás, a melyet tőle mindannyian reméleni jogosítva vagyunk. A perrendtartás javítása és a kor igényeinek megfelelő csődtörvényen kivül sok más sürgős és mégis komoly megfontolást kivánó törvény volna mielőbb megalkotandó e téren is; a mihez járul még a magánjogi törvénykönyv előkészítésének egész erélylyel való folytatása. A közigazgatási téren a többi, bár csekélyebb, de hasonlólag fontos kérdések mellett kiemelkedik a közigazgatási legfelsőbb bíróságok iránti törvény megalkotása, a mely iránt több irányban jeleztettek méltányos kivánatok. De régen érzett szükség pótlására van hivatva a katonabeszállásolásról szóló törvény is, mig a megyék háztartásának végleges rendezése is ép úgy, mint a honosítási törvény megalkotása okvetlen szükségesség követelményeivel lép elő-