Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-87

4-14 LXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. J-*A..XJ!L VJLl. OHSZAGrOS TJLES. 1880. márczius 20-án. MAILÍTH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Elnöki jelentés az ő Felségét üdvözlő országos küldöttség eljárásáról. Kihirdettetnek a következő szentesitett törvényezikkek: a hátralékos szőlődézsmaváltsági tartozások befizetéséről; az államkölcsönök tőketörlesztési évi járadékainak fedezéséről; a földtehermentesitési kötvények törlesztéséről,- az 1879. évi XLVI. t. ez. (indemnity) hatályának 1880. évi május hó 31-ig kiterjesztéséről. A képviselőház átküldi az 1875. évi VI. t. ez. 1. §-ában foglalt rendelkezés kivételes felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot és a közös függő államadósság kezelési költségelőirányzatára vonatkozó határozatát, melyek sürgősségi indítvány nyomán azonnal tárgyaltatván, elfogadtatnak. A kormány részéről jelen van: Tisza Kálmán. (Az ülés kezdődik déli 12 órakor.) Elnök: Mélt. főrendek! A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nyáry Jenő báró urat kérem fel. Mindenekelőtt kellemes kötelességem jelentést tenni a mélt. főrendeknek (Elnök és a főrendek felállanak.) azon eljárás felől, melyet a mélt. főrendek részéről kiküldöttek Rudolf trónörökös ő es. kir. Fennsége eljegyzése alkalmából ő Felségüknél tisztelgők követtek. Megtudván t. L, hogy f. hő 18-án szándékoznak ő Felségeik a küldöttséget fogadni, egyesülten a képviselőház küldöttségével és országos küldöttséggé alakulva, a két ház elnökének vezetése és Magyarország herczegprimásának az ősi- és az 1867-diki gyakorlat által megerősített szokás szerinti szónoklata mellett a bécsi várlakban ő csász. és kir. Felségeik elé járultunk, hol is Magyarország herczegprimása a következő beszédet tartotta. Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassd): >Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Császári és Királyi Felség ! Legkegyelmesebb Asszonyunk! A hü magyar nemzet minden rétegét felvillanyzá amaz örvendetes hir, hogy Szent-István koronájának Fennséges örököse, a magyar királyi trón és nemzet reménye, fejedelmi arát választott, s hogy szive nemes hajlamait követvén, épen azon fejedelmi férfiú unokáját jegyzé el élete jövendő társául, kinek dicsőségteljes múltja a magyar nemzet évkönyveiben elenyészhetlen betűkkel irva van, s kinek feledhetlen emlékét áldásban őrzi a hálás utókor. Magyarországnak országgyülésileg egybegyűlt főrendéi és képviselői, vezéreltetve a magyar nemzet szivében gyökerező amaz ősi erkölcs által, mely a magyart fejedelméhez minden időben, jó- és balsorsban a hűség szétbonthatlan szent kötelékeivel fűzte s benne azon lovagias szellemet mindig ébren tartotta, hogy a Felséges uralkodó ház örömteljes és bús napjait királyaival együtt érezze, együtt ünnepelje, jobbágyi hódolatteljes kötelmöknek