Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-80
LXXX. OftSZÁGOS ÜLÉS. 391 tárgyalásakor, nekem is kellett ezzel küzdenem. Elismerem igenis, hogy e törvényjavaslat behozhatása miatt kellett némelyeknek ellenkező nézetével küzdenem; mert sokan voltak olyanok, a kik azt hitték, hogy erre nézve külön törvény nem is szükséges, hogy a kezelés ily módja az 1867 : XII. t. cz.-ből természetszerűleg folyik, de megnyugtaLhatom ő exciáját és a méltfőrendeket az iránt voltak, hogy a kikkel ez iránt vitatkoznom kellett, azok nem centralisták, azok nem fogják a monarchiát azért centralparlament felé húzni akarni; hanem voltak olyan férfiak, a kiknek 1867 : XII. t. ez. iránti felfogása különböző volt az enyimtől, és némelyrészben olyanok, a kiké jogosultan lehetett különböző, amennyiben az 1867 :XII. t. czikknek épen ezekre vonatkozó szövege az osztrák törvényben és a magyar törvényben nem teljesen identicus. Én csakis azt mondhattam és mondom, hogy a helyett, hogy vádat érdemelnék, — mert pláne vádakkal illettettem azért, hogy ezen törvényjavaslatot benyújtottam — inkább a magyar felfogás és a dualismus iránti érzék diadalmának mondhatom azt, hogy ezen törvényjavaslat ugy itt, mint a monarchia másik államában behozatott. (Helyeslés.) Különben mélt. főrendek, ő excellentiája ékesen hivatkozott azon férfiura, a ki az 1867 : XII. t. cz.-nek főteremtője volt. Elismerem, s félreértés kikerülése végett kötelességem azt megmondani, hogy ő sokkal több joggal tehette ezt, mint azok, a kik mostanában másutt reá hivatkozni szoktak; de én mégis azt hiszem, hogy egy nagy ember iránti valódi tisztelet nem az, hogy azt mondjuk : mit mondana, ha itt volna, mert senkinek, egyikünknek sem adatott meghatározhatni, hogy ezen mindnyájunknál nagyobb szellem hogyan Ítélte volna meg a helyzetet, s azt hiszem, hogy ha módja volna ma szavát hallatni, csak azt mondaná: Hagyjatok engem nyugodni, ne akarjatok az én emlékemből fegyvert kovácsolni azok ellen, a kik a monarchiának dualisticus alkotmányát, Magyarországnak ennek keretében fennálló önállóságát és alkotmányos életének biztosságát akarják fenntartani, küzdve szemben minden néven nevezendő megtámadások ellenében. (Élénk helyeslés és tetszés.) Én kérném a mélt. főrendeket, méltóztassanak e törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Scbmidegg János gr.: Méltóságos főrendek ! Személyes kérdésben vagyok kénytelen felszólalni, mert először ő excellentiája a belügyminister azzal vádol, hogy mintha én azt mondottam volna, hogy ezen törvényjavaslatot akarjákper sundám bundám keresztülvinni. Én nem ezt, hanem azt mondottam, hogy ezen törvényjavaslat egyik szakaszában sem olvasom azt, hogy ez által az 1867: XII. t. czikk megváltoztattatik. Azt pedig jogosítva voltam mondani, hogy ha igy fogadjuk el a törvényjavaslatot, azon törvény megváltoztatását mintegy per sundám bundám fogadjuk el. Másodszor azzal méltóztatott vádolni hogy ellenkezik a 67: XII. törvényczikkel azon modus, melyet én nem ugyan ajánlottam, hanem csak mint gondolatomat adtam elő. Én azt mondtam: Bosznia és Herczegovina közigazgatása kivételes eset lévén, kivételes módon lehetne talán eszközölni. A harmadik, a mivel szintén méltóztatott vádolni, az volt, hogy én csak annyit mondtam, hogy tartok tőle, hogy a delegatiók permanenssé válnak, és akkor centralparlamentté átalakulásuk csak idő kérdése lehet. Én azt hiszem, ezekért nincs oka ő nagyméltóságának engem illoyalitással vagy illogicával vádolni. Tisza Kálmán ministerelnök : Csak azt akarom megjegyezni, hogy félreérthettem ugyan ő méltóságának egyik vagy másik szavát, de illoyalitással vádolni eszembe sem jutott. Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, feláilani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadják. Most pontonként fog tárgyaltatni. Nyáry Jenő b, jegyző (olvassa a törvényjavaslat egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak).
