Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-80

LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 385 körülmények között a nemzet individuális önállását csupán újabb-újabb átalános törvényekben hangsúlyozták, és kellően soha számba r.om vették azon tényleges körülményt, hogy a háborúk viharai alatt meggyengült nemzet végre is fennmaradásának biztosítása végett kénytelen volt egy szomszéd nemzettel szövetségre lépni, s annak segélyező erejét igénybe venni, és ennek következtében elfeledek az ezen szövetségből szükségkép eredő situatiót rendezni és szabályozni. Az újabb legislatio belátván százados bajaink és sikertelen küzdelmeink forrását, ezen kapcsolatunk viszonyait és részleteit igyekezett maradandőlag biztosítani. Ezen igyekezetének, mely — mint tudjuk — annyi ellenkezéssel és annyi megtámadással találkozott, eredménye végre oly alku lett, mely képes mind szövetségi kapcsolatunk kívánalmait kielégíteni, mind nemzeti jogainkat biztosítani, és azoknak gyakorlatát lehetővé tenni, s mely képes épen ez által megelőzni a múltban anynyiszor megújult megrázkódtatásokat, melyeket a jogok, érdekek és >akaratok erős összekoczczanása fel szokott idézni. E végre pontosan meg kellett határozni, mik azon közös ügyek, melyek e kapcsolatból eredtek, s melyekben egyik kormány vagy törvényhozás a másiknak egyenjogú befolyása és megegyezése nélkül nem rendelkezhetik. Meg kellett pontosan határozni még azon módot is, mely szerint ezen közös ügyekre ezentúl mind a két fél egyenlő jogot és befolyást gyakorolhat. És ez megtörtént, le van téve codexünkben az 1867: XII. törvényben, mely közjogunknak új alapját képezi. És ha e törvényt azon intentióval olvassuk és értelmezzük, melylyel az megalkottatott, felismerjük, melyek ezek közül azok, melyek e törvényben megalkotott hatóságok a közös kormány és a delegatio jogkörébe utasíttatnak. Felismerjük, hogy ezek közül csak azok utasíttatnak ennek jogkörébe, melyek a pragmatica sanctióból folynak, és természetőknél fogva együttes intézkedést igényelnek. De felismerjük végre azt is, hogy azon közös ügyekre nézve, melyek a pragmatica sanctióból nem folynak, de melyek akár érdekeink találkozásánál fogva, akár a helyzetnél fogva politikai tekintetből czélszerübben, közösen intéztetnek el, mint különválva, azon közös ügyekre fenntartatott a szabad nemzetek közti szövetség alku utján, Mélt. főrendek! A közös ügyekre és az azok elintézésére vonatkozó törvénynek értelme oly világos és határozott, arra a törvényhozónak czélja convergál, azt támogatják azon körülmények, a melyek közt az megalkottatott. És ha ez igy van, én kérelem, mélt. főrendek, vájjon ezen törvénynek szelleme, a mely a betűnek életet ad, lehet-e eltérő ezen törvénynek értelmétől, a melyet a szavak kifejeznek. Kérdem, vájjon e törvénynek akár értelménél, akár szelleménél fogva lehet-e a közös kormány jogkörébe más ügyeket utasítani, mint a melyek azon törvényben határozottan kijelöltettek? Lehet-e oly ügyeket, amelyek ezen törvények helyes felfogásánál és intentiójánál fogva a monarchia két államának tartattak fenn, ezeknek jogköréből kivonni, hogy azok a közös kormányra bizassanak ? Szabad-e a törvénynek akár értelménél, akár szelleménél fogva a kormányt utasítani, hogy oly ügyre, mely a közös kormánynak jogkörébe az 1867: XII. t. ez. által nem utasíttatott, azt a jogi befolyást gyakorolja a melyet neki e törvény csak azon közös ügyekre nyújt, a melyek ott kijelöltetnek. {Helyeslések) Én azt tartom, nem. És most szükségképen azon kérdés merül fel, ha vájjon Bosznia és Herczegovina közigazgatása egyike-e azon közös ügyeknek, a melyek a közös kormány jogkörébe tartoznak? Én nem habozom erre nyíltan azt válaszolni, hogy nem. Egyszerűen azért nem, mert Bosznia és Herczegovina közigazgatása nem folyik a pragmatica sanctióból és természeténél fogva nem kivan együttes elintézést. {Helyeslések.) Mélt. főrendek! Én tehát ezen két törvényjavaslatról, a mely e két tartománynak közigazgatását a közös kormányra és ezzel kapcsolatban a delegatióra bizza, azok után a miket szerencsém volt az imént röviden jelezni, azt mondhatom, hogy a törvénynek értelmével és szellemével ellenkezik ezen intézkedés, mert a közös kormány jogkörét e törvény értelme és szelleme ellen kibőviti. És ez által lényegileg megváltoztatja közjogi természetét ezen institutiónak, ezen csonka, ezen hiányos, mondhatnám tökélytelen institutiónak, de melynek épen 49