Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-74

LK-Xif, OliSZÁ mát, és oly vasutat építeni, mely azt közvetí­teni képes, óvakodván minden hasztalan na­gyobbitásától a befektetési tőkének. A minimalis forgalom ez esetben egy millió mázsára volt mértföldenként praeliminálva. Már most, ezen 1 millió mázsát, a legszűkebbre véve fel az érdekeltségi zónát t. i. két mértföldre, egy mértföldre jobbra s egy mértföldre balra, a két négyszög mértföldnyi vagyis 20,000 kata­stralis hold utáni 1—2 — 3 frtnyi adó 20— 40—60 ezer frt adót képvisel. Ennek 18%-a 3,600—7,200—10,800 képezné a garanczia összegét; ez pedig tőkésítve 50—100—150 ezer frt kamatjának és 'törlesztési hányadának felel meg; ezen tőkék pedig elegendők ama vasút építésére. A mint az egységi árak ma állanak a legegyszerűbb rendszerű keskeny vá­gánya vasutat — úgynevezett Sehleppbahn — mértföldenként 50—60 ezer írttal lehetséges építeni; normális vágányú vidéki vasutat pedig 80-100.000 írttal. Ezek számok, azt hiszem, bebizonyítják, hogy lehetett volna a barsmegyei érdekeltség hozzájárulásával vasutat létrehozni a nélkül, hogy az adóképesség megtámadtatnék. Magának a vasútnak jövedelmezősége úgyis még biztosítva lett volna a jelenlegi 1.000,000 mázsa mért­földenkénti forgalom által, mely 2 krajezárt átlagbevétel mellett, 20,000 frt nyers, tehát legalább 8,000 frt tiszta jövedelmet biztosit. Merem állítani, hogy egy megye adóképes­sége az által, hogy ily biztosítást elvállal, nem csak veszélyeztetve nem lesz, hanem adóképes­sége a legközelebbi jövőben a legnagyobb mérv­ben fokozódni fog. A kormány részéről támasztott ezen nehéz­ségekkel szemben kénytelenek voltunk tervünk­kel felhagyni. Azonban az újabbi időben ismét új fordulat állott be. Hallottuk ugyanis azt, hogy a kormány hosszabb szünetelés után új vasutvonalakat tervez; különösen említtetik a buda-győri és a buda-esztergomi vonal. Tar­tunk attól, hogy úgy mint a többi előbbi ese­tekben nem független szakértők és a közvéle­mény hozzájárulása mellett, hanem a kabinet homályában terveztetnek vasutvonalak és tar­tunk attól, hogy ismét csak akkor jutnak nyil­vánosságra a megállapodások, midőn már fél GOS'ÜLÉS. 359 | fait accompli-val és pártkérdéssel állunk szem­i ben, és a kormány által aláirt praelimináris szerződéssel a háttérben; tartunk újabb meg­lepetésektől, tartunk továbbá attól, hogy a tervezett vasutak közt lehetnek olyanok, me­lyek az általunk tervezett vonalak létrejöttét nemcsak, hogy megnehezítik, hanem magán vállalkozás általi kiépítését egészen lehetetlenné teszik. A magán vállalkozásnak különben csak akkor volna igazán helye, ha az állam azon I nagy fontosságú vonalat maga ki nem építteti, i ez felelne meg leginkább óhajtásunknak, és, ha saját nézetemet szabad hozzátennem, ez lenne országos szempontból a legczélszerübb is. Ezen vonal hivatott volna a múlt bűneit részben jóvá tenni és az északi vasutat valósággal azzá tenni, a mi feladata, hogy legyen állami, és legyen északi vonal, hogy a délt az északkal, a cemtrumon át kösse össze a legrövidebb vo­nalon. Ennélfogva bátor vagyok Bars megye ne­vében azt kérni, majdnem jogosítva érzem magamat mondani, követeim a t. kormánytól: nyilatkozzék határozottan e tekintetben, hogy szándékozik-e azon vasutat kiépíteni vagy nem; és ha nem szándékozik kiépíteni, hajlan­dó-e nekünk a magán kezdeményezés utján lehetővé tenni azt, hogy magunk építsük ki? j Tagadom, hogy a kormánynak joga volna, — a ! mint teszi 12 év óta — az ország egy részére ter­heket róni, a melyek nem az ország, hanem csakis egyes más vidékek érdekében történő vasúti épít­kezésekből erednek, a megterhelt vidékeknek pedig a vasútépítést saját kezdeményezése alapján­megtiltani; és az sem engedhető, hogy az állam. saját vasutjával monopóliumot űzzön és tisztán fiscalis szempontból csak azért, hogy az állami vasút többet jövedelmezzen, a mel­lékvölgyekben a vasútépítést eltiltsa: hiszen ez égbekiáltó igazságtalanság volna azon vidé­kek közönsége irányában. Azért bátor vagyok a ministerelnök úrhoz és a közlekedési minister úrhoz következő interpellatiőt intézni. Gromon Dezső jegyző (olvassa): >Inter­pellátió a ministerelnök és közlekedési minister urakhoz. Tekintve azt, hogy a kormány eddig aa országos fontosságú garamvölgyi vasutat nem

Next

/
Thumbnails
Contents