Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-64

308 LXI7. ORSZÁGOS LÍLES. zár az ország határmentében el lett-e rendelve és eddig a legszigorúbb határ elzárás életbe lett-e léptetve?* Igen röviden, egy pár szóval felelhetnék, s mondhatnám átsikulva a dolgon, hogy igenis Vasmegyében, valamint a szomszéd Zala- Somogyés Baranyamegyék határszélein a legszorosabb katonai határzár áll fenn. (Helyeslés.) Az intézkedések mind a szarvasmarha áthozatalára, mind pedig átalában a kérődző állatok nyersterményeire nézve a lehető legszigorúabbak. Ennek következtében bizton lehet remélni azt, hogy valamint eddig nem volt egyetlen eset az országban ezen veszélyes ragály felmerülésére: ugy ezután is sikerülend Isten segélyével azt elhárítani, vagy jelenkezése esetén azt rögtön localizálni. De én, mélt. főrendek, e néhány szónak bármily határozottsággal elmondását nem tartom kielégítőnek. A mélt. főrendiház és az interpelláló kir. főtárnokmester egyénisége iránti mély tiszteletem és az ügy fontossága megköveteli azt, hogy egy kissé részletesebben érintsem azon intézkedéseket s magát a törvényt, melyek épen kényes időkben leginkább vethetnek világot arra, vájjon törvényeink és közigazgatási eljárásunk helyes volta, s nem a véletlen szerencse és a gondviselés kedvező intézkedése hozta-e magával azt, hogy ezúttal nem voltunk kitéve a vésznek, s hogy az intézmények megfelelnek-e a kívánalmaknak és ez által biztosítjuk — a mennyire emberileg lehetséges — azon sok milliót érő vagyont, melyet marha állományunk képvisel és a külföldnek bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk azon bizalomra, melyet a civilizált államok igényelhetnek ; mely szerint megkövetelhetik azt, hogy ne lep yenek elzárva a civilizált világ társaságából a többi nyugati államoktól. Legelőször is bátor vagyok bemutatni e tekintetben egy rendes heti jelentést, mely az ügyre világot vet. Intézkedésem folytán ugyanis az ország minden részéből minden héten hivatalos értesítések érkeznek az állategészségi ügy állásáról és ezen hivatalos értesítések összeállítva rendszeresen nyilvánosságra hozatnak. Ennek folytán első sorban figyelem van fordítva magára a marhavészre. Itt a november hó első hetéről szóló jelentést mutatom be. E szerint Magyarország területe teljesen vészmentes. Következik a második pont Horvát-Szlavon ország állategészségügyi állapotáról szóló jelentés, melyben egyenkint elősorolva vannak nemcsak az alispánságok, hanem a községek is, melyekben jelenleg a vész uralg és a melyekben megszűnt. Azután következik a horvát-szlavón határőrvidékről szóló hasonló tudósítás. Később a fiumei tengerészeti hatóság jelentése, mely vészmentességet constatál. Ezután következik az egyes megyékben elő fordult egyébféle ragályos betegségekről szóló kimutatás. De én ezen kimutatásokkal nem elégedtem meg. Hallottam nem egyszer oly nyilatkozatot, mely gyanúba vette saját magunk eredeti magyar marhafajtáját, hogy ebben kifejlődik a keleti marhavész. Azonban a keleti marhavész, — biztos tapasztalatok után határozottan lehet állítani, — nálunk ki nem fejlődik sem a fehérmarhánál, sem a nyugatról importált marhánál, noha ez valamivel inkább ki van téve a ragálynak, mint az eredeti magyar marha. így állván a dolog, nem elég csak azt tudni, hogy nálunk mi történik, hanem egyszersmind figyelemmel kell kisérni azt is, hogy szomszédainknál, honnan a ragály bejöhet, miképen áll az. Ez iránt az osztrák tartományokból, de íőleg Szerbiából és a rumán fejedelemségből, mondom — tudósításokat szerzek, miután már régi időtől fogva észleltetett a marhavész Boszniában és Herczegovinában. És miután szeptember 19-én értesítés jött, hogy a mi határainkat nagyon megközelítette, a Horvátországhoz közelebb lévő megyék, mint a melyek közvetve legközelebbi szomszédai Boszniának — már előre figyelmeztetést kaptak, hogy a lehető legszigorúbban tegyék meg mindazon intézkedéseket, melyek a marhavész közeledésénél szükségesek. Polgári határőrizet alkalmaztatott; a marhák átlépése néhány meghatározott pontra szoríttatott ; intézkedések tétettek e pontokon a marhaállománynak és különösen a behozott marhák egészségi viszonyainak megvizsgálására, és több ily apróbb intézkedés történt, melyek ugyan jelentékteleneknek látszanak, mindamellett igen