Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-51

c LL ORSZi adatunk odaműködni, hogy ily viszonyok ne állhassanak be, mert ez a magyar hitelt rontja. És mert ezen meggyőződésben vagyok, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak módositványomat elfogadni. Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azt méltóztatott mondani Károlyi Sándor gr. ő méltósága is, és tegnap főként a tárnokmester ő excellentiája emelte ki azt, hogy a magyar állam, de különösen a magyar földbirtok hitelének ártana az, ha ezen javaslatéi nem fogadása folytán az ármentesitési terhek kitüntethetök nem lennének. Én. mélt. főrendek, ellenkező nézetben vagyok. És épen azt hiszem, hogy ha oly intézkedés történnék, mely nem egészen alapos, ez volna a mi telekkönyveink és egyúttal Magyarország hitelének is ártalmára. Én épen e hitel fenntartása szempontjából helyesnek tartom azt, hogy a helyett, hogy valami nem alapos intézkedés történjék, oly mód vétessék alkalmazásba, mely szerint a teher állapota más helyen megtekinthető legyen. Ilyen más hely az adóhivatal, a hol a kölcsönök évi járulékai az adofőkönyvben nyilvántartatnak; a társulatok járulékai pedig a társulati ártéri telekkönyvekben lesznek nyilvántartva. De méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam, miért nem tartom én és nem tartja a kormány a módositványt elfogadhatónak. Károlyi Sándor gr. módositványában az foglaltatik, bogy e tartozások hivatalból legyenek az illető telekkönyvi lapokra bejegyzendők. Kérdem, mi lenne ekkor az eljárás ? A társulatok fogják ezen ártéri kimutatásokat és az egyéni tartozások összegét kimutatva a telekkönyvi hivatalba juttatni. Kétségtelen, hogy ezen kimutatásokat, ha az adóhivatalokba el lehet juttatni, el lehet juttatni azokat a telekkönyvekhez is. De hogy a telekkönyvi hivatal ezen kimutatással mit csinál, azt nem tudom felfogni. Lesznek egyénenkénti kimutatások, és hogy a telekkönyvi hivatal legyen azon közeg, mely kikeresse azon lapot, melyre az bejegyzendő, és pedig az illetők meghallgatása nélkül ? Ez, mélt. főrendek, oly jogsérelmeket idézne elő, melyeknek sokkal károsabb következéseik lennének, mint a mennyi hasznot a módositvány elfogadása előidézne. GOS ÜLÉS. 255 Bátor voltam már tegnap megjegyezni, hogy az ártéri telekkönyvek nincsenek összhangzásban, és az adókatasteri ívek még kevésbbé vannak összhangzásban a hiteltelekkönyvekkel, és igy rendes viszonyok közt sem lenne a telekkönyvi hivatal azon helyzetben, hogy meghatározza azon teherlapot, melyre ezen tartozások bejegyeztessenek. De köztudomású dolog továbbá az is, hogy az ország legnagyobb részében épen a kisbirtok közt számtalan olyan birtok van, mely évtizedek óta folyvást birtokost cserélvén, most ötödik, hatodik kézen van. Itt tehát azon név, melyet a birtok jelen tulajdona illet, a hiteltelekkönyvben nem fog előfordulni. Hol fogja tehát előkeresni a telekkönyvi hivatal azon lapot, melyre feljegyezze a járulékot? A módositványban javasolt intézkedés tehát csak ugy volna foganatosítható, ha arra egészen új helyszinelési eljárás állapíttatnék meg, mindazon községekben, melyeknek egyrésze ártérben fekszik; ez pedig oly költséges, oly hosszadalmasmunkára vezetne, mely nem állana arányban az elérni szándékolt haszonnal. Ezen kivül még egy másik körülmény van, mely miatt nem járulhatok a mődositványhoz ; s ez az, hogy általa jelentékenyen hátráltatva, sőt megakasztva lenne a törvény létrejövetele, mert a kormány határozottan kijelentette, hogy azon törvény, mely a társulatoknak adandó kölcsön létesítéséről s illetőleg a 8 millió frtnyi előlegről szól, szoros összeköttetésben áll a jelen törvényjavaslattal, s a míg ez létre nem jő, addig amaz szentesítés alá nem bocsátható. Ennélfogva épen az ártéri birtokosoknak és társulatoknak áll érdekében a jelen törvény létrejötte. A kormánynak emiitett kikötése pedig, méltóztassanak megengedni, egészen méltányos, mert midőn az állam jótállása mellett kölcsönt eszközöl a kormány a társulatok számára, akkor nem képzelhető, hogy ne szereztessék meg számára azon biztosíték, hogy a társulatok ügykezelésére befolyást gyakorolhasson. Azon oknál fogva tehát, hogy a 8 millió forintnyi előlegről szóló törvény szentesítés alá terjesztethessék, a mi pedig csak a jelen törvényjavaslat elfogadása után történhetik meg: ismételve kérem a méltó-