Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-50

242 L. ORSZÁGOS ÜLÉS. A betegápolási alap azért vétetett be, mert e kik megyei gyűlésekben részt vesznek, tapasztalatból tudhatják, mily nagy teher háramlik az ország lakosaira abból, hogy a külön ápoldákban gyógyított betegekért járó díjak, esetleg be nem hajtathatván, a törvényhatóságoknak a hiányt pótadó kivetése által kell fedezniük. Ezért vette be a hármas bizottság a betegápolási alapot, {Helyeslés) sőt azt esetleg első helyen óhajtotta volna megemlittetni. Elnök: Ha nincs észrevétel, a módositvány elfogadtatik. Zichy F. Lajos gr, jegyző' {olvassa a 209—211. §§-af, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 212. §-£). Nyáry Jenő b. jegyző: {Olvassa a bizottság módositvány át). A 212. §. kezdő szavaiként a bizottság következő szavakat hozza javaslatba. »Az 1807 : XX. tvczikk, valamint a« továbbá ugyanezen §. első sorában lévő »valamint« szót »ugyszintén« szóval felcserélendönek véleményezi. A szakasz szövege következőleg hangzanék : Az 1807 : XX. törvényczikk, valamint a mezei rendőrségről szóló 1840: IX. t. ez., úgyszintén a vizek és csatornákról szóló 1840 : X. t. ez. intézkedései — a mennyiben a jelen törvénynyel ellenkeznek, — hatályon kivül helyeztetnek. Cziráky János gr.: Az 1807-iki t.-czikkre azért történik itt hivatkozás, hogy miután a szakaszban a jelen törvénynyel ellenkező eddigi intézkedések helyen kivül tétettek, de ez nem terjed ki az 1807-iki törvény intézkedésére, mely e törvény által érintetlenül hagyatott. Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt főrendek a módositványt elfogadják. {Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Zichy F. Lajos gr. jegyző {olvassa a 213. §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ha nincs a ki szólni kivan, méltóztassanak felállani azok, a kik a törvényjavaslatot ugy lényegére, mint szerkezetére nézve elfogadják. {Megtörténik.) Az erdőtörvényjavaslatot a mélt. főrendek a már elfogadott módosításokkal együtt magukévá teszik és erről a képviselőházat értesíttetni rendelik azon kéréssel, hogy azt alkotmányosan tárgyalni és < egyúttal a tett módosításokhoz hozzájárulni j szíveskedjék. Következik a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasútnak magyarországi részével való egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Most az ülést 10 perezre felfüggesztem. {Szünet után.) Elnök: Napirenden van a hármas állandó bizottság jelentése a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Cziráky János gr.: A tanácskozás előmozdítása szempontjából bátor vagyok megjegyezni, hogy a ház jegyzőjének buzgalma folytán, a ki egyszersmind a bizottság jegyzője volt, a jelentésben bennfoglaltatnak nemcsak azon érvek, melyeket a ministeri indokolás felhoz, hanem azok pótolva vannak ő nmlga a minister ur által a bizottság előtt szóbelileg adott felvilágosításokkal. Rudnyánszky József b. jegyző {olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Méltóztatnak kívánni a ministeri indokolás felolvasását, vagy talán a minister ur ő nagyméltósága kívánja szóval indokolni? Péchy Tamás közlek. minister: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Én igyekeztem azon indokolásban, melylyel a törvényjavaslatot benyújtani szerencsém volt, tüzetesen elősorolni azon indokokat, melyek e törvényjavaslatnál a kormányt vezették. Véleményem szerint ily bonyolódott ügyeknél ez szükséges, mert szóval bajosabb azokat előadni, mint írásban, de másfelöl azok, a kik vele foglalkoznak, sokkal jobban megbírálhatják azt otthon, a magány csendjében, mint nyilvános ülés alkalmával. Azért nem szándékozom minden egyes tételt elmondani. Kötelességemnek tartom azonban röviden megérinteni először azt, miért tartottam szükségesnek három különböző tárgyat foglalni össze. Legelőször is nézetem szerint ezen tárgyak egymás után mind megoldandók voltak. A törvény rendelte a két első pont megoldását, a szükség rendelte a harmadik pont megoldását. ; Ha tehát én czélszerűség és kötelesség szem-