Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-49

f 28 XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. tudtán kivül kárt szenved. Hogy ha a lopott tárgy természetben megvan, akkor az ugy ada­tik vissza; ha pedig igy nem lehet, akkor az illető káros tartozik az értékkel megelégedni. Én azt gondolom, nem czélszerű, hogy mi a lopott fát más elvek szerint ítéljük meg, mint bármely más értékesíthető lopott jószágot. Én tehát azon véleményben vagyok, mondassék ki, hogy ha a lopott fa természetben megvan, adas­sék vissza; ha pedig nincs meg, akkor becsára téríttessék meg. így az elbánás ugyanazon hely­zetben van tartva, mely bármely más tárgyra nézve is áll. Azt hiszem, legczélszerűbb az átalá­nos szabály mellett maradnunk. Ürményi József: Ha kimondatik az, mit báró Majthényi az imént kifejtett, nekem lénye­ges okom nincs ellenkezni vele; meg kell adni a tulajdonosnak az optiót akkor, ha az a tulaj­donosnak újabb kára nélkül történhetik. Mert ha a tolvaj meglepetik, útjában le fogja rakni a lopott fát és akkor aztán a tulajdonos kény­telen újabb megterheltetéssel odavitetni a fát, a hol eladhatja. Azért én Sztáray gróf ő méltósága indítványához járulok, hogy a tolvaj a tulaj­donos kívánatára kénytelen legyen a fát a bir­tokoshoz szállítani. Cziráky János gr.: Elfogadom a honti főispán ő nagyméltóságának indítványát, de azon hozzátétellel, melyet Zala megye érdemes főispánja ajánlott, hogy t. i. ha a tulajdonos azt kívánja, vagyis az ő optiója szerint. Mert különben meglehet, nagyobb kár okoztatik neki, mint a mennyit a fa ér. Az esetben, ha nagyon értékes fa vágatott ki, azon kár, mely a kivá­gás által okoztatik, ha az a fa ott fekszik, nem volna kárpótolva. — Elfogadom tehát a módo­sitványt az említett hozzátétellel, hogy t. i. a tulajdonosnak szabad választás engedtessék. Elnök: Ha a méltóságos főrendiház meg­nyugszik abban a mit Sztáray gróf ő méltó­sága almódositványképen ajánlott, felkérném ő excellentiáját a honti főispánt, hogy intentióját formulázott indítványban méltóztassék kifejezni. Majthényi László b.: Én azon momen­tumot, mely a zalai főispán ő méltósága és a fő tárnokmester előadásában mintegy kidomboro­dott, hogy t. i. a tulajdonosnak optiója legyen az eltulajdonított dolgot az illetőnek költségért visszaszállítani, a kártérítés kérdésére tartozó­nak vélem és nem is tudom magamnak más­kép képzelni, mint ha a tulajdonos optió alap­ján, a mely őt a rendes jogfogalmak szerint különben is megilleti, arra határozza el magát,, hogy az ellopott fát természetben kívánja visz­sza, akkor a fát az általa kijelölendő helyre kell szállítani. Ezt én egyenesen a kártérítés fogalmában bennfoglaltnak tartom. A szakaszra nézve a következő szöveget ajánlom: »A ki valamely erdőben létező élőfát vagy ott létező, de eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fát lop, ha megvan, ter­mészetben, különben pedig az ellopott fa érté­két stb. . . .« a többi maradna. Kemény Gábor b., földmívelési minis­ter: Részemről a birtokos osztály, jelesen az erdőbirtokosok érdekeit az eredeti szövegben sokkal hatályosabban látom megvédve, mint a beadott módositványok által. A törvényjavaslat­ban csak az van, hogy a tolvaj az ellopott fának értékét először tartozik megtéríteni annak, a kitől lopta; másodszor tartozik megtéríteni ezen érték 1 U részét és a két összeggel egyenlő pénz­büntetésre ítéltetik; a fa pedig még sem az övé, hanem a fa felett való rendelkezés magát az erdőhatóságot illeti. Megtörténhetik ugyan, hogy habár constatálhatő, hol van a fa, még sem lehet azt természetben visszaadni; például ha valamely jó hiszemü vevő kezében van, például ha felvidéki fa Bécsbe vitetett. Ha azonban megtalálható az ellopott jószág, az a hatóság intézkedése folytán mindig visszaadandó a tulajdonosnak. Én tehát sokkal hatályosabb intézkedést látok a törvényjavaslatban, az erdőbirtokosok érdekeinek megvédésére, mint az előterjesztett módositványokban és azért kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. Elnök: Több almődositvány hozatott fel; nem tudom Pálffy gróf ő nagyméltósága ezekkel szemben fenntartja-e saját szövegét, vagy vala­melyikhez járulni méltóztatik? Pálffy Móricz gr.: Ő nagyméltósága azon felvilágosítás adására méltóztatott felszó­lítani, hogy Sztáray gróf ő méltósága által

Next

/
Thumbnails
Contents