Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-49

XL1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 223' Elnök : Ha a mélt. főrendek hozzájárulnak, akkor elfogadtatik. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a 42—41. §§-aí, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 4^. %-t). Nyáry Jenő b. jegyző' (olvassa): >A 48. §. második sorában levő ezen szavak helyett: j-beerdősitését nem eszközölte«, tüzetesb szövegzés szempontjából ezen szavakat: •beerdősitését czélzó munkálatokat egész terjedelmökben teljesíteni elmulasztotta*, a szövegbe igtatni javasolja. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur. mélt. főrendek! A hármas bizottságot az vezérelte, hogy e szóból: >eszközölte« azt lehetne következtetni, hogy a dolog már teljesedésbe is ment, pedig az itt nem kívántatik, csupán az, hogy az erre czélzó munkálatokat tegye meg; de azt nem lehet akarni, hogy azon munkálatokat egyszerre be is fejezhesse; mert hiszen ez a legjobb szándékkal sem függ magától a birtokostól, és ez hosszú időt igénybe vevő munka, a mit egyszerre eszközölni nem lehet. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni a módositványhoz t (Elfogadjuk !) Ha igen, akkor elfogadtatik. Pallavicini Ede ó'rgr. jegyző (olvassa a 49. §-/, mély észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 50. %-t). Sztáray Antal gr.: Én az 50. §-t illetőleg azon nézetemet akarom a mélt. főrendekkel közölni, hogy az üzemtervek beadása sok helyen igen nagy nehézséggel jár, mivel az ős erdőket, melyekben az erdő kihasználása nem képzelhető, más vidékekhez viszonyítani nem lehet. Nézetem szerint nem kellene ezt tisztán az erdőfelügyelők belátására bizni, hanem szabályok által nekik némileg irányt kellene adni. Pálffy Móricz gr.; Bátor vagyok az 50. §-hoz módositványt beadni. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa): »Az 50. szakasz végéhez toldandó: »e büntetés mindazonáltal csak akkor alkalmazható, ha az erdei személyzet tartására forditott évi költség kevesebb volna, mint az erdő tiszta jövedelmének 20°/o-a.í Pálffy Móricz gr.: Indítványom abban áll, iiogy én nem birom meggyőződésemmel összhangba hozni azt, hogy e törvényben oly érzé-, kény büntetések szabassanak oly egyénekre, kik talán nem is képesek annak megfelelni, a miért a büntetés reájok szabattathatik. Mert igaz, benn van a törvényben, hogy a közigazgatási bizottság fog e tekintetben határozni; de minden tisztelet-becsület mellett, melylyel én a közigazgatási bizottságok iránt már jelenleg és az újonnan alkotandó erdöhatóságok iránt előlegesen viseltetem, azt hiszem, hogy ha e tekintetben a közigazgatási bizottságnak , illetőleg az erdőhatóságnak nem fog bizonyos meghatározott szabály megállapittatni, akarva nem akarva igazságtalanságok fognak elkövettetni. Hallottam ugyan, hogy e tekintetben a törvényben gondoskodva van az által, hogy az üzemtervtől, illetőleg az abból kivehető jövedelemtől fog függeni, vájjon az erdőszemélyzet elégséges-e vagy sem, de ez engem nem nyugtatott meg, mert az üzemterv a jövedelemmel igen csekély összeköttetésben van; csak azt foglalván magába, mi azon fakészlet mennyisége, mely rendelkezésre áll; mennyi az, mit évenkint letarolni lehet. De ebből még a jövedelmet meghatározni nem lehetséges; mert a jövedelem nagy része attól is függ, mennyi fa árusítható el tettleg és mi annak az ára. Tehát csakis az üzemtervet a jövedelem kulcsául venni nem tartom lehetségesnek, veszedelmesnek tartom pedig azért, mert ellentétbe fog jönni ezen kiszámítás a cataster által kiszámított tiszta jövedelemmel és a földadó bizottságok által megállapított tiszta jövedelemnek megtámadtatására fog adni alkalmat a már úgyis adóval túlterhelt erdei birtok kárára. Azonkívül ez alkalmat fog adni az erdőhatóságok, illetőleg az erdőfelügyelők munkával túlterheltetésére, illetőleg az ennek elintézésére szükséglendő segédszemélyzet szaporítására. Ennek következtében azt hiszem, hogy szükséges e szakaszba felvenni bizonyos korlátokat és azt tartom, hogy igazságtalanság volna valakit megbüntetni, ha kimutatja, hogy a catasteri munkálatok által kipuhatolt tiszta jövedelemnek 20°/

0-t az erdőszemélyzet tartására fordítja. Ezt kimondani én nélkülözhetlennek tartom, nemcsak azért, mert nem esik jól azt látnom, ha valaki másnak megkötött kézzel hatalmába adatik, hanem azért is, mivel oly