Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-27

104 XXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. még ez ülés folytán a ház elé terjesztené, hogy azt azonnal tárgyaim lehessen. {Helyeslés.) Az ülést néhány perezre felfüggesztem. {Szünet után.) Elnök: A belügyminister úrtól a következő átiratot vettem, méltóztassék felolvasni. Zichy F. Lajos gr. jegyző'{olvassa): Nagyméltóságú Elnök ur! Ő cs. s Apóst. kir. Felsége legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott, hogy megnősülésének 25-ik évfordulója alkalmából emlékérmek verettessenek, s ezekkel a közönség elláttassák. Minél fogva van szerencsém Nagyméltóságodat tiszteletteljesen felkérni, miszerint erről a felsőház t. tagjait értesíteni, s az azok által netán igénybe veendő érmek számát velem a lehető legrövidebb idő alatt tudatni szíveskedjék. Midőn még megjegyezném, hogy a szóban levő érmek belértékeik megtérítése, vagyis két ezüst forint lefizetése mellett lesznek kiszolgáltathatok. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapesten 1879. márczius hó 23-án. Tisza. Elnök: Tudomásul szolgál, és egy ív fog kitétetni az irodában, melyre a méltóságos főrendek aláírhatnak. Szápáry Antal gr.": Van szerencsém be- i nyújtani a hármas bizottság jelentését a Parisban kötött posta-egyesületi szerződés beczikkelyezéséről. Nyáry Jenő b. jegyző {olvassa a törvényjavaslatot és az indokolást). Elnök : Van-e észrevétel átalánosságban ? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, akkor határozatul kimondom, hogy a mélt. főrendek a törvény- : javaslatot átalánosságban elfogadják. Méltóztassék pontonkint fölolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző {szakaszonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, ki szólani kivan, méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott törvényjavaslatot úgy tartalmára, mint beiszerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. {Megtörténik.) Á mélt. főrendek a Parisban 1878. évi június 1-én kötött átalános posta-egyesületi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, úgy béltartalmára, mint szerkezetére nézve elfogadják, és erről a képviselőházat nyomban értesíttetni rendelik. Károlyi Sándor gr. egy interpellátiót jelentett be. Károlyi Sándor gróf: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Egy interpellátiót vagyok bátor a kormányhoz intézni, mely a Tisza szabályozása ügyeire vonatkozik s actualitását némileg azon gyászeseményben találja, a mely Szegeden előadta magát, s nemkülönben lényeges indokolását magában a Tiszavidék helyzetében találja. Mielőtt a tárgy előadásába bocsátkoznám, bátor leszek felolvasni az interpellátiót {Olvassa): >Interpellalio. Szándékozik-e a kormány a Tiszavölgy folyói mederszabályozásának és ártereik megmentésének kérdését gyökeres vizsgálat alá vétetni ? és ha igen: akkor, akar-e evégből a kormány sürgősen egy vegyes értekezletet összehívni, mely kiváló külföldi technicai szakférfiakon és hazai jeles vízi mérnökökön kívül, oly független egyénekből álljon, kik a tiszavölgyi ármentesitő társulatok administrativ szervezetét, pénzügyi viszonyaikat és házi ügyeiket tapasztalatikig ismerik? ezen értekezletnek feladatul adatván, véleményadás azon gyökeres intézkedésekről, melyek a Tisza és mellékfolyói mederszabályozása és a Tiszavölgy ármentesitése körül technicai, administrativ, társulati és pénzügyi tekintetben foganatba veendők? Valamint, mi volna teendő továbbá a fennsíki földek vizelöntés veszélye elleni biztosítása tárgyában? és mi volna végül teendő a vizveszélynek kitett városok és községek érdekében U Ezen most felolvasott interpellatióm lényegileg három tárgyra oszlik: egyik a folyó medrek szabályozása a Tisza völgyének minden folyóját értve, — továbbá a Tisza völgyének ármentesitése ; másodszor oly felsíkon lévő földek megmentése vizveszélytőí, a melyek hajdan átalá-