Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-22

XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 89 alkalmával külön-külön fedezetet kért volna és egyes apró kölcsönökkel ment volna a pénzpiaezra, a midőn sem a törvényhozás tagjai, sem Európa pénzpiacza nem tájékozhatták volna magukat az összeg valódi szükségletéről, ezen eljárás lett volna helytelen, legalább én annak tartottam volna, sőt meg vagyok győződve, hogy ha a kormány ezt az eljárást követi vala, a felszólalt mélt. gróf ur lett volna az, ki a kormánynak ezen eljárását roszalta volna és akkor felszólalása és roszalása sokkal indokoltabb lett volna, mint azon eljárása, melyet ma követ, hogy roszalja a kormány eljárását, mert a szükséges egész összegről egységes hitelművelet által egyszerre akar gondoskodni. Azt mondja a mélt. gróf ur, hogy azon eljárás, melyet a kormány követ, egészen új, s a felhatalmazás oly nagy, hogy azt sem ezen, sem más kormánynak nem adná meg. Ezen eljárás semmi tekintetben sem új. Nem új eljárás az, hogy a cursus kikötése nélkül adatik felhatalm kormánynak, mert egyetlen egy eset kivételével, midőn az 1875: XLIX-ik t.-czikkben kiköttetett az aran}

r

járadékkölcsönnek cursusa, más alkalommal a cursus előlegesen nem volt kikötve, sőt ezen egy esetben is kénytelen volt a törvényhozás azon törvényjavaslatban, mely a múlt évi deczemberben tárgyaltatott e házban, és eltekintve a cursustól, felhatalmazást adni a kormánynak a járadékkötvények eladására. Nem új azon eljárás sem, melyet a mélt. gróf ur roszszal, hogy oly összegekre kéretik fedezet, melyek a törvényhozás által megszavazva nincsenek. Méltóztassék megengedni, ezen eljárást is követte a törvényhozás számtalan esetben. Csak két esetet idézek. Az első kibocsátású kincstári utalványok által szintén oly költségek fedezésére adatott felhatalmazás, melyek a törvényhozás által megszavazva nem voltak; továbbá az 54 millió kölcsön felvételénél szintén oly összegek fedezésére szavaztatott meg a kölcsön, melyek később lettek a törvényhozás által megállapítva. De az által, hogy ezen költségek a törvénybe felvétetnek, csak arra adatik jog és felhatalmazás a kormánynak, hogy ezen összeget kölcsön útján fedezhesse s távolról sem arra, hogy ezen összeget elkölthesse, mert ezeket a megjelölt czélokra csak akkor fordíthatja a kormány, midőn ezen törvények, melyek erre szükségesek, megalkottatnak és felhatalmazás adatik a kormánynak, ezen összegnek ezen czélra való elköltésére, A mélt. gróf ur azt is méltóztatott mondani, hogy nincs bizalma a kormánynak követett politikája iránt, és azt eddig is üdvösnek nem tariván, ezen kormánynak nem adja meg azon tág felhatalmazást, melyet egy kormánynak sem adna meg. Engedelmet kérek, ez lehet egyéni felfogás, de a tények az ellenkezőt bizonyítják. Ha méltóztatnak a kormány pénzügyi politikáját figyelembe venni 1875-től 1877-ig, kétségtelenül ki fog derülni, s ezt mindenkinek el kell ismernie — hogy nagy eredményeket vívott ki a pénzügyi téren és az államháztartás rendezése körül. Ha 1878 óta e részben a helyzet megváltozott, és pénzügyeink hátrányára történtek intézkedések, ezt senki jobban nem érzi, mint én. De miben állanak ezek ? Először a beváltandó kincstári utalványok conversiójában, a mi ezen két év terhére asik; másodszor a követett keleti politika költségeiből reánk háramló teherben. De engedje meg ő méltósága, bármely kormány foglalja el e helyet, legyen bár méltóságod, a ki helyembe ülne, azt hiszem, hogy a kincstári utalványok conversiójáról épen úgy kellene gondoskodnia, s az is bizonyos, hogy jövőre nézve bármily politikát akarna követni bármily kormány, az eddigi tényleges kiadások fedezési módjáról szintén gondoskodnia kellene, s az erre szolgáló eszközöket egy kormánytól sem lehetne megtagadni. (Helyeslés) Ezek alapján kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elfogadjuk!) Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, a törvényjavaslatot a többség átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Pallavicini Ede őrgr. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czíraét, az 1—12. %%-at. melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak).