Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-55
LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 tében lehet korlátok közé szorítani; mert némely vidéken, mint épen Panesován, a szőlőmivelés képezi a lakosság egyik főjövedehnét; itt pedig 8 évre be van tiltva a szőlőknek beültetése. Én tehát bátor vagyok a földmivelési minister úrhoz azon kérdést intézni, mily észleletek, mily tapasztalatok alapján szabatik oly hosszú idő arra, hogy az igy kiirtott szőlők be ne ültettethessenek? A másik, mire nézve némi felvilágosítást vagyok bátor kérni az, hogy ugy hallatszik, hogy Klosterneuburgban meg van engedve az azonnali beültetés. Simonyi Lajos b. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! O nagyméltósága Cziráky gr. felszólalására azt vagyok bátor nyilvánítani, hogy ezen §-nál 8 év azért szabatott meg, mert azon szempontból indult ki a kormány, hogy czélszerü inkább több időt meghatározni, mint kevesebbet mert a pusztítás nem igen nagy területen van elterjedve s igy nem oly igen sokba kerül a kártérítés azok részére, kiknek a szőlői expropriáltatni fognak s ez által nem lesznek kitéve a szőlők azon veszélynek, hogy nagy költséggel kiirtatván, ismét beültettessenek s a rovar által netalán meglepettessenek. A phylloxera rovar t. i. a hajszálgyökereken is megmarad s ismét életre kapván, a nagy költség könnyen füstbe mehetne. Arra nézve, a mit Klosterneuburgról méltóztatott mondani, meg kell jegyeznem, hogy nagy a különbség Klosterneuburg és Pancsova közt. Klosterneuburgban meg lehetett kezdeni a beültetést, mert ott vannak szakértők, a kik mindjárt constatálhatják, vájjon a szőlők meglepettek-e a rovar által. Noha Panesován is folytonos felügyelet alatt fog a kiirtott terület tartatni, nem rendelkezvén a kellő szakértőkkel, azt tartottam, hogy czélszerübb lesz inkább több évre, talán nagyobb költséggel is foganatosíttatni a kiirtást s a beültetést eltiltani, semhogy rövidebb idő mellett a kiadott kisajátítási költséget egészen veszélyeztessük. Cziráky János gr.: Szabad legyen csak arra nézve megjegyzést tennem, hogy köztudomású dolog, hogy a phylloxera csak az utóbbi időben tett a birodalom két felében ily nagy pusztításokat. Én azt hiszem, hogy a külföldön is terjed a phylloxera s ha emlékezetem nem csal, különösen Franeziaországban s Németország némely részeiben előbb is tett már pusztításokat. Azt szeretném tehát tudni, vájjon az ott tett tapasztalatokról méltózta= tott-e tudomást szerezni, jelesül arról, hogy mily eljárást követnek ott s vájjon ott is oly hosszú, vagy talán rövidebb időre szabatik [a beültetési tilalom? Szóval azt szeretném tudni, vájjon a külföldön szerzett tapasztalatok feküsznek-e a minister ur előtt? Simonyi Lajos b. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Azokra nézve, a miket ő excellentiája felemlíteni méltóztatott, a következőket bátorkodom válaszolni. A phylloxera legelőször 1854-ben észleltetett Amerikában, és miután ez ott honos rovar s ott hol honosul, nem tesz oly nagy kárt, a mennyiben a növények is hozzászoknak, ott nem tulajdonítottak neki oly nagy fontosságot. Később a szőlővesszők által átplántáltatott Franeziaországba, s mig ott észrevették, miután pusztítása nem oly rohamos, már igen nagy területre volt elterjedve, ugy hogy a körülbelül 2 millió hectárnyi szőlőterületből mintegy 700,000 hectar általa már ellepetett, s igy Francziaországban nem lehetett mód alkalmazni azon módszert, mely itt czéloztatik alkalmaztatni, minthogy ily nagy területen a szőlők kiirtása úgy szólván lehetetlen. Más országokban is próbáltak különféle szereket ezen rovar kiirtására, de ezek közül egyik sem bizonyult sikeresnek. A legbiztosabb szer mindenesetre a kiirtás és ez nálunk annál könnyebben alkalmazható, minthogy eddigelé e rovar pusztításai — mint már említeni szerencsém volt — még csak igen szűk, mintegy 70 katastralis holdnyi területre szorítkoznak. Más országokban a kiirtás még kevéssé alkalmaztatott. Eddigelé csak Klosterneuburgban és Svécziában tettek ezzel kísérletet s igy tapasztalati adatokkal az iránt nem rendelkezünk, hogy hány év szükséges arra, hogy a terület ujabb beültetése esetében a rovar ujabb fellépésétől ne kelljen tartani. A mennyiben azonban tapasztalat szerint a gyökerek sokkal tovább élnek, mint a felső növényzet, minden esetre több évi határidőt kellett szabni és miután más biztos eljárás eddigelé nem ismeretes, ugy vélte a kormány, hogy helyesebben jár el, ha a beültetési tilalmat talán a szükségesnél inkább valamivel továbbra is terjeszti, mintsem hogy az intézkedés sikerét koczkáztassa, s talán utóbb csak
