Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-47

36 XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. „77. §. Az elveszett váltó tulajdonosa annak megsemmisítését a fizetési hely illetékes bíróságánál kérelmezheti. A kérvényező kötelessége a váltó másolatát bemutatni vagy legalább annak lényeges tartalmát megjelölni és a váltó birtokát és elvesztését kimu­tatni. Ha a bíróság a beterjesztett adatokat elégsé­geseknek találja, az elfogadónál a fizetést betiltja és hirdetményt bocsát ki, melyben a váltó birtokosát felszólítja, hogy igényeit a váltó felmutatása mel­lett 45 nap alatt érvényesítse, A 45 napi határidő, ha a váltó még le nem járt, a lejáratot követő első naptól lejárt váltónál a váltó megsemmisítése iránt hozott végzés kifüg­gesztését követő naptól számíttatik." A főrendiház jogügyi bizottsága azért aján­lotta azon szöveget, mert a maga részéről nem tar­totta helyesnek és valóban alig képzelhető, hogy egy váltó elvesztését hogyan lehessen bizonyítani. A jogügyi bizottság ennélfogva a maga részéről ugy változtatta a szöveget, hogy „a váltó előbbi birtoklását kimutatni" köteles legyen az illető. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek hozzájárulnak a képviselőháznak szövegezéséhez, mely szerint a 77-ik szakaszban „a váltó birtokát elvesztését kimutatni" szavak helyett „a váltó előbbi birtoklását kimutatni" beigtattassanak. Pallavicini Ede őrgr. jegyző: A 96-ik szakaszra vonatkozó módosítás elfogadtatott. A 98-ik szakaszra vonatkozólag a képviselő­ház jegyzőkönyvi kivonata így szól (olvassa): „A98-ik§-hoz ajánlott főrendi házi módosítás mellőzésével a ház az igazságügyi bizottság véle­ménye értelmében az említett szakaszt a következő szerkezetben fogadja el: „A váltóóvásokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csatolt járásbirósági területen a közjegyző, más járásokban a járásbiró, aljárásbiró, járásbirósági jegyzők és aljegyzők teljesitik." „Az 1874-ik évi XXXV-ik törvényezikk 213. §-nak a kinevezett váltójegyzők eddigi hatás­körének fentartására vonatkozó intézkedése érin­tetlenül li agyatik." A főrendi ház módosítása szerint ugyanis a közjegyzők csak székhelyükön, nem pedig a szék­helyhez > csatolt járásbirósági területen is lenné­nek jogosítva óvásokat felvenni, mely megszorítás a felek érdeke által sem lenne indokolható, ezen szavak közbeszúrása pedig: „a járásbíróságnál beosztott" nem helyes. Szükséges továbbá a fenebbi szerkezet azon indokból, hogy kétely ne merüljön fel az iránt, mi­szerint a több járásbirósági kerületre felosztott Budapest fővárosban székelő közjegyzők mindenike az egész városban jogosítva van váltóóvás felvéte­lére, s másfelől, hogy világosan kifejezve legyen, miszerint a váltójegyzőknek joga továbbra is érin­tetlenül hagyatik." Zichy F. Viktor gr. jegyző: A főrendi ház jogügyi bizottsága eredetileg azon eszméből indult ki, hogy a régi váltójegyzök váltó óvására a váltó­óvások felvételére jogosítva legyenek, és azért ajánlotta módosítását, melyet a mélt. főrendek el­fogadtak, hanem oly szerkezetben, melyen a kép­viselőház nézetem szerint igen helyes módosítást tett; mert az első bekezdés azt mondja, hogy a közjegyzők székhelyén és e helyekhez csatolt já­rásbirósági területen a közjegyző, más járásokban a járásbiró, aljárásbiró stb. teljesitik, holott a má­sodik kikezdés tisztán a váltójegyzők eddigi hatás­körének föntartásáról szól. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek elfogadják. Pallavicini Ede őrgr. jegyző: A 102-ík szakaszhoz ajánlott főrendi módosítás a képviselő­ház által elfogadtatott. (Olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát): „A 106. szakaszhoz javaslatba hozott módo­sítás lényegében elfogadtatott ugyan, de mert a főrendi ház által módosított szöveg csak azon esetre intézkedik, ha a fizetési helyen tőzsde nem létezik; és mert a legközelebbi tőzsdének szabatosb meghatározása szükséges, az említett szakasz 2-ik pontját (3-ik bekezdés) az igazságügyi bizottság véleménye folytán a képviselőház a következő szerkezetben fogadta el: L 2. „a tőzsdei árfolyammal bíró papírokat a lejárat napján a helybeli tőzsdén, ha pedig a lejárat helyén tőzsde nem létezik, a lejárati napot követő harmadik napon a legközelebbi tőzsdén eladhatja, vagy pedig azokat az azon napi árfolyamban követe­lése erejéig megtarthatja. Köteles azonban erről az adóst e cselekmények valamelyikének foganatosí­tását követő 24 óra alatt levélben értesíteni. A leg­közelebbi tőzsde alatt oly értékpapírokra nézve,

Next

/
Thumbnails
Contents