Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-130

506 CXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. A mi a különbséget illeti, az onnan ered, mert oly munkák is teljesíttettek, a melyek előreláthatok nem valának, és a melyekről a költségvetésben felvett 800,000 frtban gondoskodva nem volt. Az ily apróbb különbségeket biztosan meghatározni, — főleg ha a költségvetés egy vagy másfél évvel előre készíttetik, — a költségvetés készítésekor nem lehet. Ezeket azért hoztam fel, hogy a méltóságos főrendeket meggyőzzem arról, hogy én póthiteleket csak akkor kérek, ha azok elkerülhetlenül szükségesek. Én semmiféle meg nem gondolt és következményeire nézve meg nem fontolt kérdést póthitelképen keresztülvinni nem akarok, {Helyeslés.) mert nézetem szerint nem könnyítése, hanem nehezítése ez a helyzetnek, midőn a minister saját j felelősségére kénytelen valamit teljesíttetni, a mire nézre később a törvényhozás sanctióját ki kell kérnie, mi ha megtagadtatik, a legnagyobb kellemetlenségekre szolgáltat alkalmat. i Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. {Helyeslés.) Cairáky János gr.: A hármas bizottság sohasem tévesztette szem elől, hogy ha a hozzája utasított törvényjavaslatokat bírálat és tárgyalás alá veszi, másfelől a fennforgó körülményeket is kellőleg méltányolja. Nézetem szerint tehát a hármas bizottság csak kötelességszerűen járt el, midőn túlkiadással találkozva, ezekre vonatkozólag újólag emlékezetébe hozta a mélt. főrendiháznak minden alkalomkor nyilvánított azon nézetét, hogy a póthiteleket és a megszavazott tételeken való túlterjeszkedést nem helyesli és minden alkalommal figyelmeztetendőnek tartja a szakministert arra, hogy jövőre ezektől szerényen tartózkodjék, nehogy ez által az ország költségvetésére nézve bizalmatlanság és kételyek támadjanak. A hármas bizottság a jelen esetben méltányolta a közlekedési minister ur által kifejtett indokokat és ezért ajánlotta a nagy mélt. háznak ezen túlkiadások megszavazását. Méltóztassanak megengedni, hogy egy kis különbséget tegyek póthitelek és túlkiadások között. Póthitelek ezentúl is fognak felmerülni és helyesen mondotta a minister ur, hogy ezek aligha lesznek kikerülhetők, mert időközben mindig merülhetnek fel rendkívüli szükségletek, a minő pl. a dunaszabályozási munkálatokra kívánt szükséglet, a melyet előre nem lehetett látni. Ezért a bizottság kiemeli azt, hogy minden egyes pontra nézve csak póthitelekkel találkozunk, egyesegyedül csak a fiumei kikötőre nézve van túlkiadás; de ez is, eltekintve attól, hogy ezen összeg csekély és nem áll többől, mint 10,500 frtból, a mely a vállalkozó által teljesített nagyobb munkálatokból ered, s melyeknek teljesen helyes felszámítása a minister részéről nem volt lehetséges, mert igen nehéz az ily technikai kérdéseknél, egyes positióknál is a számításokat oly pontosan megtenni, hogy midőn százezrekről vau szó, ily differentiák ne merüljenek fel. Ezt a túlkiadást is igazoltnak tartja a bizottság; csakhogy az nem menti fel a bizottságot attól — és igen kérjük, hogy a ház is előbbi határozatához ragaszkodva — ezúttal is kijelentse, hogy figyelmébe ajánlja az illető szakministernek azt, hogy a túlkiadás és póthiteltől, a mennyire lehet, szerényen tartózkodjék. Ezt a ház határozata által azért akarta kifejezni, hogy ezen megállapodás az illető minister úrral közöltessék. [Helyeslés.) És ezt a magam részéről is bátor vagyok a mélt. főrendeknek ajánlani. (Helyeslés.) Vay Miklós b. koronaőr: Arra nézve, hogy átalánosságban a póthiteltől és a túlkiadásoktól tartózkodjék a t. kormány, tökéletesen egyetértek. így átalánosságban kimondva az elv a dolgok természetéből foly. Csakhogy egy nem tetszik nekem a dologban, s ez az, hogy mikor a részleteibe bement a t. hármas bizottság a közlekedési minister által kivánt összegeknek, azok mind elfogadtattak, még a túlkiadások is. Ebből az incidensből tehát ily határozatot hozni, és csak a közlekedési minister úrra hozni, ezt megvallom a magam részéről méltányosnak azért nem találom, mert okot nem adott rá. Mindenkinél áll az, hogy felelősséggel tartozik, de tagadhatlanul leginkább áll az a közlekedési ministerre. Már magában a mi Fiúméra nézve mondatott, hányszor fog ez előfordulni és megtörténhetni, hogy időközben változtatják meg a terveket és meg kell változtatni, mert a nélkül megszakadna az egész munka. Én ismerem az ottani kikötőt, ismerem a régi terveket, szerintem igen plausibilis, hogy az előirányzott összegnél többet kellett kiadni. S igen helyes, a mit Ő excellentiája az