Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-122
426 CXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. napjától még hátralévő idő tartamára, ha pedig ezen nap biztosan meg nem állapitható, az egész termelési idényre, az adóátalány megszabásánál betudatik". {Elfogadjuk!) Elnök: Nem lévén észrevétel, elfogadtatik. Nyáry Jenő b. jegyző' (olvassa): „A 3. §. 4. pontja 2-ik bekezdése elején ezen szavak „véletlen és" a szövegből kihagyandók lennének". Széll Kálmán pénzügyminister: Ha e két szó „véletlen és" „elhárithatlan" megmarad, akkor ez bizonyos magyarázat tárgyát képezheti, a mely a feleknek túlságos zaklatására vezethetne, mivel a pénzügyi közegek azt mondhatnák, hogy ez el volt kerülhető, holott a fél szerint nem volt az. Az „elhárithatlan" szó fogalmának meghatározása sokat függ a subjeetiv momentumoktól és ezért találta a hármas bizottság az .,elhárithatlan" szó kihagyását helyesnek. (Felkiáltások: Ellenkezőleg van a dolog ! A „ véletlen" szó lenne kihagyandó!) Tökéletesen mindegy, hogy melyiket hagyjuk ki, de mindakettő nem maradhat meg, mert ha a „véletlen és" az „elhárithatlan" szó is megmarad, ez sok félremagyarázásra szolgáltathat alkalmat. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s igy a „véletlen és" szavak ki fognak maradni. Podmaniczky Géza b. jegyző': (olvassa a 4. %-t). Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa): „A 4. §. első bekezdése második sorában e szó után „kipuhatolása" ezen hivatkozás volna a szövegbe felveendő: „a 2. §. második kikezdése szerint". Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Podmaniczky Géza b. jegyző (olvassa az 5—8. §§-aí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ha nincs a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik a czukoradóról szóló törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind a megállapított módosításokkal szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásuk által jelezni, (Megtörténik) A mélt. főrendek e törvényjavaslathoz a megállapított módosításokkal hozzájárulnak s e felől a képviselőházat azon kéréssel fogják értesíteni, hogy az ajánlott módosításokat alkotmányszerüleg tárgyalják és ahoz járuljanak. Következik már most a főrendiház hármas bizottságának jelentése a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kiss Miklós jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Ha nincs a ki szót emelne, méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. {Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. KÍSS Miklós jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czímét és az 1—11. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. %-t). Széll Kálmán pénzügyminister: A 12. §. 5. pontjára vagyok bátor felhívni a mélt. főrendek figyelmét. A bizottság jelentéséből valószínűleg írási hibából kimaradt egy rectificatio, mely az ötödik pontba teendő. Az ötödik pont első sorába e szavak után: ,,anyaélesztő edényeknek" e szavak teendők: „élesztő edényeknek és élesztő keverő" — e szavak helyébe: „valamint az élesztő osztó", ugy hogy a szöveg következőleg fog hangzani: „5. a műeszközöket és edényeket az anyaélesztő edényeknek, élesztő edényeknek és élesztő keverő kádaknak kivételével az üzleti helyiségekben" stb., a szöveg többi része marad. Cziráky János gr.: Csak az iránt óhajtanék felvilágosítást nyerni, vájjon ez a kifejezés „élesztő osztó" . . . (Felkiáltások: Az kimarad!) Igen, épen mert kimarad, mi különbség van a közt, ha benmarad, vagy ha kihagyatik, mi különbség van az élesztő osztó és élesztő keverő kádak közt ? Nem tudom, nem lesz-e súlyosabbá a módosítás által a szöveg intézkedése? Széll Kálmán pénzügyminister: A 12. §. azon készülékekről szól, melyeket bizonyos időkben helyökből kivenni, vagy pedig kicserélni nem szabad és felsorolja ezek közt az élesztő osztó kádakat is. Én itt oly kitételt kívánnék használni, a mely nem bővíti, hanem helyreállítja azon értelmet, a melyet e pont megállapítani akar, és ekkor a szöveg igy hangzanék:
